Manapság valóban választhatunk, csak az a baj, hogy kettő, vagy több rossz közül. Talán (minden hasonlat sántít) ez a vicc ideillik.
A pasas vásárol egy csomag cigarettát, megnézi, és ez van ráírva: a dohányzás halált okozhat. Elnézést kérek – mondja az eladónak - nem kaphatnék egy másik csomaggal. Kap egy másik csomagot, arra pedig az van írva, hogy „a dohányzás impotenciát okozhat”. Eelnézést kérek – fordul újra hebegve az eladóhoz - nem kaphatnám vissza az előző csomagot.
Azért van megoldás, első lépcsője vakitfed google sites „társadalomfejlődés, társadalomkritika, társadalomismeret” http://sites.google.com/site/vakitfed/my-forms
Sajnálom a tehetséges mérnököket, kutatókat, újítókat és a lelkes természetvédőket, akik azt hiszik, a természetvédelem, környezetvédelem önmagában álló probléma.
1. Napjainkban már egy közepes járműgyártó cég (tehát sok cég) képes lenne arra, hogy sorozatban gyártson pl. egy elérhető áron megvásárolható, elektromos meghajtású, vagy azzal kiegészített kerékpárt, városi robogót, esetleg kisautót. Olyant, amelynek az üzemelése is, egyszerű és olcsó, egyszerűbb olcsóbb, mint a jelenlegi járművek. Ráadásul a környezetet is kevésbé szennyezné.
Megjegyzem, nemcsak járművekről van szó.
Képes lenne, ha kapna ehhez némi, elsősorban, állami segítséget. De nem kap segítséget. De talán még így is képes lenne, ha nem gátolnák. De gátolják, olyan jogi, szabályozási procedúráknak van kitéve, amit egyszerűen tud teljesíteni.
2. Talán Önöknek is feltűnt, hogy minden hírben vannak ilyen mondatok: ígéretes tervek vannak. Már jó úton halad a megvalósulás. Már elkészült a prototípus. Már elkészült egy kisebb széria. Stb., stb…
Csak azon állapot nem jött el, hogy az átlagos vásárló bemenjen a boltba, és elérhető áron tudjon magának pl. olyan járművet vásárolni, mely végsős soron (ha használati költséget is belevesszük) olcsóbb egyszerűbb, mint amit jelenleg kap. Vagyis a kicsik, közepesek gátolva vannak, a nagyok pedig nem gyártanak, csak ámítanak.
3. Mielőtt folytatjuk, nézzük meg, mi van jelenleg. Az egyik oldalon az átlagos vásárló oldalán, az emberek 95%-nak oldalán, egy hihetetlen kiszolgáltatottság, szinte rabság van, mert egyesek (a másik oldal) kénye-kedvére emelheti az olajárat, a benzinárat, az energiaárat, a közüzemi díjakat, a közlekedés árait és még sorolhatnám. Szóval a 95%-os oldal ráfarag. A másik oldal (egy szűk ezrelék, de ez érdekszféra azért tágabb) az emberek 5%-nak oldala pedig felettébb jól jár, főleg a nagyok (nagytőkések, stb.) szűk csoportja. (Az állami vezetés a nagytőke szövetségese, ill. kiszolgáltatottja.) Ennek a másik oldalnak (amely egyébként eldönti, hogy mi legyen) egyáltalán nem érdeke, hogy a jelenlegi helyzet, a hatalmas haszon helyzete, megváltozzon. Pl. az elektromos autó, sokaknak (valójában keveseknek) hatalmas veszteséget okozna.
4. Ilyen a piacgazdaság, a versenygazdaság - mondják sokan - csakhogy ez bla-bla. Piacgazdaság versenygazdaság (mely egyébként jó dolog) ott jöhet létre, ahol mind a kereslet (vásárlók), mind a kínálók (termelők) oldalán kicsik és közepesek vannak. Tehát a piacgazdaság, versenygazdaság legfőbb feltétele, hogy kis és közepes szereplőkből álljon. Amint a nagyok, nagyszereplők megjelennek (ráadásul nem korlátozzák őket), átveszik az irányítást és irányított gazdaság (nem piacgazdaság, versenygazdaság) lesz a gazdaságból. Ki kell hangsúlyozni: irányított gazdaság és nem piacgazdaság, versenygazdaság van. És ez nemcsak az árupiacra, hanem a pénzpiacra is vonatkozik.
5. Onnan folytatom, a nagyoknak nem érdeke, hogy a jelenlegi helyzet megváltozzon és „érdekes” módón érdemben nem is változik, mivel az olcsó, olcsó üzemeltetésű környezetbarát termékek nagysorozatú gyártása nem jött létre. A kis és közepes gyártókat pedig gátolják. Szóval puzzle darabok összeállnak. Csak még annak tisztázása hiányzik, hogy valójában meg lenne e, a technikai feltétel. Kijelenhetjük, hogy már vagy tíz éve az ember eljutott arra a technikai szintre, hogy pl. olcsó, olcsó üzemelésű, környezetbarát járműveket, nagy szériákban gyártson.
És így összeáll már a kép, amin egy felirat van: jelenleg egy nagyfokú időhúzás folyik, valójában a jelenlegi az irányítók számára felettébb előnyős helyzetet akarják fenntartani. És jó eséllyel még vagy 10 évig, vagy akár 50 évig is képesek az időt húzni.
6. Másfelől azzal sem megyünk sokra, ha majd a jövőben pl. az „olaj-meghajtású” autókat felváltják pl. az elektromos autók, mert akkor majd az áram ára (és vele sok ár, a közlekedés ára is) fog az egekbe szökni. Mi meg majd ott állunk, ahogy most is, és elmerengünk: most mi a nagy lófüstölőt csináljak a garázsban álló autómmal, és egyáltalán hogyan menjek el a munkahelyemre, vagy bárhová.
A többi pedig a vakifed oldalak alatt olvasható. Sajnálom a tehetséges mérnököket, kutatókat, újítókat és a lelkes természetvédőket, akik azt hiszik, a természetvédelem, környezetvédelem önmagában álló probléma.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése