A folytatás, de sok folytatás van.

Szerény véleményünk szerint nem árt felülről, átfogóan nézni a problémákat, ebben segíthet  a vakitfed (a  vakitfed google sites, ill. társadalomfejlődés-vakitfed, ill. vakitfed oldalak alatt megjelenő „társadalomfejlődés, társadalomkritika, társadalomismeret” c. tanulmány).http://sites.google.com/site/vakitfed/my-forms    https://sites.google.com/site/vakitfed/   tanulmánya.

Tisztelt Olvasó, aki manapság nemcsak néz, de lát is, annak észre kell venni, hogy a társadalmi, politikai rendszer (ez a gazdasági rendszerváltozást is magában hordozza) a szükségszerű változás, méghozzá alapvető változás küszöbén áll. Az emberektől függ, hogy meddig tart a változás felfordult forrongó zavaros áldatlan állapota. A változás békés lefolyása, az emberek, a többség viszonylagos egyetértéstől, egy irányba haladásától függ.

Sokan, egyre többen ismerik fel, hogy hagyományos pártok által irányított rendszer nem képes kiszabadulni a saját maga által szőtt hálójából, nem képes megoldani a problémákat. Sajnos az intézményesített, a rendszerbe ágyazott közvetlen demokrácia gondolatáig még kevesen jutottak el. Addig azonban már sokan eljutottak, hogy valamilyen civil összefogásra lenne szükség. A másik oldalon pedig itt van ez a hatalmas adomány, a számítógép és a világháló, a kommunikáció kitágulása, amely technikailag lehetővé teheti az új rendszer létrehozását. E két forradalmi változás, rendszerváltást generáló körülmény, önmagában is az alapvető változások felé sodorja a társadalmat. És akkor még a változatlanságból eredő hanyatlás és válság-láncreakció növekvő valószínűségéről nem is szóltunk.  Pedig nagyon fontos megérteni, nemcsak arról van szó, hogy a változásnak létrejöttek a feltételei, hanem, arról, hogy amennyiben nem jönnek változások, akkor egy meglehetősen mély és tüskés gödörbe zuhanhat az emberiség.

Tehát, mi civilek fogjunk össze és szerveződjünk, csakhogy vigyázat, ha ez kaotikus, szervezetlen, akkor nemhogy változást hozna, de a jelen rendszer a jelen vezetés fennmaradását erősíti. (Egy kis mese: a rafinált zsarnok országában már igen nagy volt az elégedetlenség. Akkor a rafinált uralkodó megparancsolta a tíz legjobb emberének: mindegyikőtök szervezzen egy-egy tüntetést, vigyázat külön-külön, és azon legyetek, hogy az emberek jól kiordítsák magukat.  Így is lett, az emberek jól kitüntették, és kiüvöltözték magukat, azután lenyugodtak, és tovább húzták csendben az igát. Csak úgy fél év múlva kezdett újra ökölbe szorulni a kezük. A rafinált zsarnok azonban tudta mit kell tenni, újra szólt az embereinek: na akkor most megint eljött az idő, hadd tüntesse ki magát a nép. És ezentúl, ez így ment rendszeresen, félévente.)

Egy kissé tudományosabban arról van szó, hogy amennyiben nincs a civil összefogásnak, szervezkedésnek, mozgalomnak közös iránya, konkrét, a jogalkotásban is megjelenő célja, akkor az egész értelmetlenné válik, csak a szétforgácsolódást, a feszültség levezetését szolgálja, tehát a fennálló hatalmat, rendszert, vezetést nemhogy megváltoztatja, de stabilizálja.

Viszont, ha párttá alakul a civil mozgalom, akkor beilleszkedik a jelen rendszerbe, a képviselők szükségszerűen saját érdekeik (hatalmi, vagyoni érdekeik szerint) kezdenek el ténykedni, ráadásul a rendszerpártoló ösztönük is feltámad, tehát ez sem megoldás.

Alapos átgondolás után egy értelmes konkrét jogalkotó célt, pontosabban célokat lehet találni és ez nem más, mint a sikeres népszavazások kezdeményezése. Tehát a civil mozgalom szerveződés, csak népszavazások által tud valóságosan részt venni a rendszeralakításban. Tudjuk, hogy a népszavazás pénzbe kerül, családonként kétezer forintba, de ez az összeg, vagy ennek az ötszöröse nem éri meg a szabadságot, a demokráciát, és végső soron a népérdekű törvények hatására létrejövő magasabb életszínvonalat?   Tudjuk, hogy sokaknak averziójuk van a népszavazásokkal szemben, de ne hagyják magukat megvezetni, az ellenzők nem véletlenül járatják le a népszavazás intézményrendszerét, tudják, hogy ez azon sarokpont, amelyből kiindulva meg lehet változtatni a rendszert. Pontosabban meg lehetne változtatni, ha a vezetés alkotta alaptörvény, nem olyan lenne, amilyen.

Idézett az alaptörvényből:

 

„Országos népszavazás

8. cikk

(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyûlés országos népszavazást rendel el.

A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyûlés országos

népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyûlésre kötelezõ.

(2) Országos népszavazás tárgya az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.

(3) Nem lehet országos népszavazást tartani

a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésrõl;

b) a központi költségvetésrõl, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemrõl, illetékrõl, járulékról,

vámról, valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló törvény tartalmáról;

c) az országgyûlési képviselõk, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint az európai parlamenti

képviselõk választásáról szóló törvények tartalmáról;

d) nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettségrõl;

e) az Országgyûlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésrõl;

f) az Országgyûlés feloszlásáról;

g) képviselõ-testület feloszlatásáról;

h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetésérõl, valamint megelõzõ védelmi

helyzet kihirdetésérõl és meghosszabbításáról;

i) katonai mûveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésrõl;

j) közkegyelem gyakorlásáról.

(4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes,

ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.”

Látható, olvasható, hogy nincs olyan komoly kérdés, kérdéskör, melyben a törvény ne tiltaná meg a népszavazást. Ezt jól kitalálták, nem? Szóval erre a demokráciára mondják, hogy ez már a teljes, ennél több nem lehet, demokrácia. Ugyan, ugyan, majd az lesz az igazi demokrácia, amikor ez a törvény a harmadára fog csökkeni. És még egy megjegyzés: a nagy demokráciavédő EU érdekes módón, népszavazás ügyben nem kritizál. 

Mindezek ellenére a jelen „tökéletes demokráciájában” népszavazás létrehozása marad az egyetlen értelmes és egyben békés eszköz arra, hogy nép a civil mozgalom érdemben beleszóljon a rendszer alakulásába. Persze nincs kizárva, hogy a zsarnokság fokozódik, és minden lehetőséget elnyiszálnak.

A négyévenkénti vezetésválasztás azon felül, hogy általában a kevésbé rossz kiválasztásról szól, csak vezetésválasztásról szól és nem a törvények, a módszerek mechanizmusok kiválasztásról, azaz nem a rendszer megváltoztatásról szól. A megígért programokat pedig egyszerűen nem tartják be.

Vagyis, mégis ebben a megnyirbált, megrugdosott, lejáratott pontba, a népszavazásba lehet csak kapaszkodni, mert nincs más.

Manapság a világháló segítségével ki lehet alakítani egy jó kis népszavazás előkészítő szavazási rendszert, (ugyanis arról is szavazni kell, hogy miről szóljon a népszavazás) és ebbe mindenki részt vehet, aki valóban változtatni akar, aki valóban hisz a civil mozgalom erejében. És a résztvevők lesznek oly ötletesek, hogy megcsonkított lehetőség ellenére is kitalálnak jó kis népszavazási kérdéseket. Szóval ki lehet alakítani a népszavazásokat létrehozó civil mozgalmat, egy valódi értelmes összefogást, szerveződést.

Azért előzetesen néhány népszavazási ötlet.

Nincs benne a törvénybe, valahogy kimaradt, lehet pl. népszavazást tartani a kormány programjáról.

Mi olyan kitételt sem látunk, hogy egy népszavazás ne kérhetné egy törvény visszavonását, ha az a törvény nem a felsoroltakról szól. Ha pl. sokaknak a média-törvénnyel van bajuk, akkor miért ne lehetne népszavazást tartani a médiatörvény visszavonásáról, vagy bizonyos részeinek visszavonásáról, módosításáról.

Másfelől a véleménynyilvánító népszavazás akár azt is kimondhatja, hogy a nép nem fogadja el az alkotmányt. Vagy, két éves működés után nem fogadja el a kormányt, és ha rajta múlna, elzavarná. És még sok mindenben népszavazás által véleményt nyilváníthat a nép. Ugyanis az alaptörvény pl., azt tiltja, hogy az alaptörvényt módosítsa egy népszavazás. De azt nem tiltja, hogy a nép azt mondja: ez az alaptörvény számunkra nem elfogadható, csak kényszer hatására vagyunk kénytelenek elviselni. Ez csak egy példa volt, a lényeg, hogy a véleménynyilvánításnak is nagy ereje lehet, ha az, népszavazás által jön létre.

De a cél, mégis a valóságos jogalkotásba való beleszólás, vagyis az ügydöntő népszavazás létrehozása. Pl. az állam különböző egységeinek (egészségügy, oktatás, stb.) átszervezése nem érinti a költségvetést (az állam nem drágább de olcsóbb lesz) ráadásul, ez nemhogy gyengíti, de erősíti az alkotmányos jogokat.

A népszavazások rövid elemzése.

E tanulmányban sok szó esett arról, hogy miért hasznos, szükséges a közvetlen demokrácia. Erre tehát nem térünk ki.

Arról is sok szó esett, hogy egyszerűen, olcsón a jelenleginél jobb népszavazások is létrehozhatók, vagyis kialakítható egy olyan népszavazási rendszer, amelyben akár évi 5-8 népszavazást (népszavazásonként átlagosan 4 kérdéssel) tartanak. Erre sem térünk ki.

Arról is sok szó esett, hogy a népszavazásokat kombinálni lehet, pl. a parlamenti döntésekkel. (Pl. a parlament döntése 50%, a népszavazás döntése 50%. Egyáltalán, létre lehetne hozni a döntéshozó egységeken alapuló döntéshozást, pl. parlament 30%, népszavazás 30%, tudományos független testületek 25%, EU 15%. És rengeteg variáció lehetséges.) Erre sem térünk ki.

Az eddigi elemzések azonban abból indultak ki, hogy mindezt a vezetésnek kellene megszervezni. Itt és most abból indulunk ki, hogy a népnek magának kellene megszervezni a népszavazási rendszert.

Másfelől itt és most elsősorban a népszavazások témájáról, tárgyáról, a kérdésekről gondolkodunk.

A véleménynyilvánító népszavazás.

A nép (sok, pl. ötszázezer ember, vagy annál több) bármely kérdésében összesített véleményt nyilváníthat, és ha azt hivatalosan nem ismerik el népszavazásnak, akkor is a nép véleménynyilvánítása lesz. A nép véleménynyilvánítása lesz, hacsak még több ember nem mond más véleményt, hasonlóan csalásmenetes, igazságos, népnyilvánítás keretei között.

A nép véleményt nyilváníthat olyan kérdésben is melyet az alaptörvény, tilt.

A nép véleményt nyilváníthat úgy, hogy megírja, megfogalmazza a maga 3-4-5-12, stb. pontból álló követeléseit. Úgy, hogy megírja, megfogalmazza a maga jövő-programját, kvázi kormányzó-programját.  Úgy, hogy megírja, megfogalmazza, hogy milyen társadalomban, milyen rendszerben szeretne élni.

A nép véleménynyilvánítása tehát lehet általános, pl. kinyilváníthatja, hogy a jelenleginél nagyobb, tisztességesebb, szervezettebb, a vezetőket az adott teljesítményük szerint értékelő, államot szeretne.

Az ügydöntő népszavazás.

Az ügydöntő népszavazás célja gyakorlatilag az alábbi lehet:

Egy meglevő törvény pontosabban paragrafus visszavonását eltörlését követelheti. (Még pontosabban paragrafusokról van szó, mivel, egy népszavazás keretén belül fel lehet tenni és érdemes is feltenni 3-4-5-6 kérdést. Másfelől pedig egy követelés is több paragrafust érinthet.)

Egy meglevő törvény paragrafus (paragrafusok) módosítását is követelheti.

Vagy követelheti olyan törvény paragrafus (paragrafusok) létrehozását, melyek eddig nem léteztek.

Ezért az ügydöntő népszavazásnak bizonyos fokig konkrétnak kell lenni. Ugyanakkor érdemes sok embert érintő általános nagy kérdésekkel, problémákkal foglalkoznia. Viszont ha ezt nem engedik, akkor kénytelen a közepes kérdésekkel, problémákkal foglalkoznia, ennek is van értelme. Azért van értelme, mert ezzel kinyilvánítja a nép, hogy bele akar szólni a társadalom, azaz a saját életébe. De ezt a véleménynyilvánító népszavazásokkal is kinyilvánítja. Továbbá van értelme, mert vezetés számára azt jelzi, hogy van itt egy nép, akivel számolni kell. A népválasztások (vezetés-választások), a nép által szervezett tüntetések (esetleg sztrájkok, népi elégedetlenségi mozgalmak, stb.) mellett megjeleni harmadik láb, a népszavazások rendszere. Így áll meg a hokedli. Azt kell látni, hogy a népszavazások rendszere egy nélkülözhetetlen lába a demokráciának.  A tüntetésekénél fontosabb, de prioritás nélkül, a jó megfogalmazás: nélkülözhetetlen, elengedhetetlen.

Viszont az ügydöntő népszavazások esetében már komoly szerepe van annak, hogy a népszavazást, a hivatalos legitim vezetés, legálisnak, vagy illegálisnak nyilvánítja. Mert a törvénytörlés, törvénymódosítás, létrehozás csak legális népszavazásból eredhet. Ekkor már jelentős szerepe van az alaptörvénynek és a független testületeknek (Alkotmánybíróság, OVB, stb.), mert sok, kérdés, követelés határeset, így is, úgy is lehet dönteni. A közepes törvények között azért meglehetősen sokat lehet találni, mely nem érinti az alaptörvényeket, a költségvetést és az alaptörvény egyéb tiltásait, legalábbis határesetnek mondható sok kérdés.

A politikai osztály, és általában az „elitréteg”, az értelmiség várható reakciója.

Ismerjük, mert eddig is nekitámadtak minden népszavazásnak, a népszavazást lejárató „érvelések” százait szülték meg.  Nem kétséges, hogy ez a jövőben is így lesz, hiszen sérülnek az érdekeik. Leginkább ezen érdekük: nehogy már az ostoba, csóró nép mondja meg helyettem (okos vagyok, még diplomám is van, pozícióm és vagyonom is van), hogy mi legyen. Kapásból mi is fel tudunk sorolni, néhány, népszavazást lejárató érvet: hogy ez populizmus, valakik nyerészkednek ezen. Hogy ez értelmetlen pénzkidobás. Hogy a nép mindig csak a saját rövid távú érdekét nézi. (Mert a társadalmi érdek, nem más, mint a nép hosszabb távú érdeke, tehát ezt remélhetőleg nem hozzák fel, bár ez sincs kizárva.) Hogy az ingyen sört nyilván megszavazná a nép. (Szerintünk nem szavazná meg, főleg ha az objektív tájékoztatás rávilágítana az ingyen sör hátrányaira.) Hogy ez gátolja a kormányozhatóságot. Stb..

Nem kétséges hogy ezeken kívül még legalább száz „érvet” kreálnak, mert ebben, a hamis, ámde igaznak látszó „érvek” kitalálásban rendkívül leleményesek. Persze minden „érvüket” meg lehet cáfolni, csakhogy ezekből mégis, végtelenségbe futó zavaros vitafolyamok alakulnak ki.

A lényeg, hogy ez csak a szövegelés támadása lenne, és addig nincs baj, amíg egymillió, de legalább ötszázezer ember (tízmilliós népességben) általában a közvetlen demokrácia és a népszavazás híve. Akiket nem lehet eltéríteni. És ez a társadalmi fejlődéssel növekedni fog.

Viszont, a kevésbé, vagy erősebben zsarnoki vezetés, a politikai osztály, „elit” réteg, értelmiség támogatásával konkrét intézkedéseket, törvényeket is hozhat a népszavazások ellen. A jelenleginél is gátlóbb intézkedéseket.  Hát ez már igazi probléma lenne, ez már a szabadság, demokrácia és a zsarnokság harca lenne. Ezek a harcok a történelem során gyakran, jellemzően rövid távon elbuknak, de azért van egy nagyon lassan érő gyümölcsük.  Az eszme már ott lóg a fán, azt már nem lehet leverni, és az ott szép lassan érik és beköltözik az emberek lelkébe, értelmébe.  Ugyanakkor az sem értelmetlen, hogy kiderülne ki az igazi demokrata, és ki az áldemokrata, a valójában zsarnoki lelkületű ember. A kérdésre (ellenzem, vagy támogatom a közvetlen demokráciát, a népszavazásokat) adott válasz, mindenkiről letépi az álarcot.

Végezetül a rövid lényegi felsorolás.

1. Sok okból szükségesé vált a társadalom alapvető változtatása, másképpen a rendszerváltás. Lehetőleg békés tervezett rendszerváltásra van szükség.

2. Mivel ezt a vezetések (általában az országok vezetései, de „először söprögess a magad háza előtt” szelleméből kiindulva, elsősorban a magyar ország-vezetés) nem hajlandók megtenni, ezért a népnek kell (minden népnek, de itt a magyar népről van szó) a rendszerváltás irányába hatni.

3. E békés, tervezett rendszerváltás fontos nélkülözhetetlen feltétele a korszerű (számítógép, világháló, stb.) népszavazási, közvélemény-kutatási, véleménynyilvánítási rendszer, melyet szintén a népnek, a civil társadalomnak kell létrehoznia, mivel a vezetés erre sem hajlandó. Nem szabad hagyni, hogy a népet, a civil társadalmat szétforgácsolják, ill., hogy a valóságos részvétel helyett csak feszültség-levezetés történjen. Ezt az összefogást szintén csak egy közös korszerű népszavazási közvélemény-kutatási, véleménynyilvánítási rendszer tudja létrehozni.

4. Mindehhez pedig az szükséges, hogy egyre több ember, (idővel legalább ötszázezer ember, később legalább egymillió ember, a népesség 10%-a) legyen általában a közvetlen demokrácia, a népszavazások elkötelezett híve.

5. Az időrendi lépések sorrendje (a fejlődés kialakulásnak sorrendje) ezek szerint a következő:

Első lépés, egyre több ember fogadja el (erről való meggyőzés) a közvetlen demokrácia, a népszavazási rendszer fontosságát. Igényeljék az ilyen rendszer létrehozását, abba való belépést. Ezzel szinte párhuzamosan kialakításra kerüljenek az ilyen rendszerek. Ezután, a gátlástól függően, a népszavazási rendszer működésbe lép, és elkezdődik a békés fokozatos rendszerváltás.

Egyre több ember csatlakozik, az emberek egyre alkalmasabbak lesznek az érdemi döntéshozásra, a társadalmi tudásuk gyarapodik, a fokozatos fejlődés folytatódik.

Ha felülről, átfogóan szeretné nézni a társadalmi problémákat, akkor keresse a vakitfed google sites, a vakitfed, a társadalomfejlődés - vakítfed  google oldalakat, pontosabban a „Társadalomfejlődés társadalomkritika társadalomismeret” c. tanulmányt.  

Nem gondoljuk, hogy az igazságot csak mi birtokoljuk, de azt gondoljuk, hogy gondolatébresztésre, kritizálásra alkalmas (tehát nem kritikán aluli) ez a hosszú, enciklopédikus jellegű tanulmány.

Társadalomismeret, társadalomkritika, társadalomfejlődés.

Alcím:

Társadalmi, gazdasági ismeretek, melyek mindenki számára hasznosak.

További alcímek:

Rendszer, rendszertan.

Amit az igazság megismeréshez tudni kell a gazdasági, társadalmi rendszerről, rendszerváltásokról.

A jelen társadalomtudományától és politikusi felfogásától eltérő egyszerű, egyéni, újszerű, de igaz elmélkedések a gazdaságról, a társadalomról, az erkölcsről, a gondolkodásról és mindenről, ami a társadalmi léttel kapcsolatos.

Közélettel, közérdekkel kapcsolatos problémakörök rendszerezve, lényegesítve, de az átlagember szemszögéből.

A társadalmi, gazdasági ismeretek összefoglalása egyénien, újszerűen.

Milyen lesz a társadalmi gazdasági rendszer, ötven, száz év múlva, ha nem lesz világkatasztrófa. A jövő fejletettebb gazdasági, társadalmi rendszere.

Gazdasági, társadalmi rendszerek, rendszerfejlődések, másképpen, újszerűen, egyénien.

Tanulmány társadalmi, gazdasági rendszerről azoknak, akik nem hisznek a jelenlegi politikában és társadalomtudományban.

A lehetséges válság-láncreakció, annak erősödése és a világkatasztrófa és más lényeges problémakörök.





 

Részletek a tanulmányból.

Tartalmilag nem, de ebben a megfogalmazásban kimaradt részek a tanulmányból.

Az állam és a verseny.

1. Az igazságos szabályozott és arányos, (nem kegyetlen) díjazású versenynek az élet, a társadalom minden területén fenn kell maradni, mert a hasznos teljesítmények, munkák alapján kell értékelni. (Verseny mindig kialakul, legfeljebb az igazságtalan szervezetlen harc lesz.) Hasznos teljesítmény, munka, amelyik emeli a szélesebb értelmezésű életszínvonalat, vagyis emeli a biztonság, az igazságosság, a rend, az önrendelkezés, a demokrácia, az egészség, a természetóvás, a tudás, a „hasznos” szórakozás, pihenés (a kultúra) és az anyagi testi jólét színvonalát. (Szükségletek arányos kielégítése. A helyes értékrend, vagyis az állampolgároknak is van feladatuk, nemcsak az államnak. )

2.  A felsoroltak közül a biztonság, az igazságosság, a rend, az önrendelkezés, a demokrácia, az egészség, a természetóvás, a tudás, a szociális szolgáltatások, legfőbb külső cégszerű szolgáltatója az állam lehet. (Idevehető többek között még az olcsó tömegközlekedés és az alapvető tudományos kutatások, fejlesztések területe is. Az állami területeket kijelöli: amit a magángazdaság nem akar, vagy nem tud igazságosan, jól, valamint bizonyos szabadságot igénylő, igazságos versenyben megoldani.) Több okból, lehet csak az állam, de leginkább azért, mert ezen szolgáltatások nem  kötődhetnek fizetőképes keresethez, a  gyerekeknek, betegeknek időseknek, szegényeknek, stb.,  is meg kell kapniuk ezen szolgáltatásokat. (Alapvető emberi jogok.) A szociális szolgáltatások lényege, hogy bizonyos alacsony szintű anyagi, testi jólétet minden embernek el kell érni.

A magángazdasági szolgáltatások, túl azon, hogy azok is a termelő szolgáltató cégek versenyei, de a másik oldalon fizetőképes keresethez kötődnek. A magángazdasági verseny része az állampolgárok jövedelemszerző versenye, melynek szintén igazságosnak, arányosnak kellene lenni.  

3 Az állami intézmények (intézmények, hatóságok, hivatalok, polgármesteri hivatalok, vállalatok, beleértve parlamentet és a kormányt is) versenye nem kötődhet a fizetőképes keresethez, ráadásul általában „monopolhelyzetben” vannak, de azért az intézményeknek versenyezniük kell: az előző vezetéshez képest, a korábbi teljesítményükhöz képest, a külföldhöz képest, az elvárható teljesítményhez képest, a hasznosan kitöltött munkaidőhöz képest. (Általában a rájuk bízott szolgáltatásterület színvonala mekkorát emelkedik. Bizonyos részben ki lehet alakítani az állami intézmények egymás közötti versenyét, és a dolgozók versenyét is.) Tehát egy ilyen objektív versenymérést kell létrehozni. Az állam berkein belüli verseny résztvevői az állami dolgozók, vezetők és az intézmények.  (Az állampolgárok, nem résztvevők, legfeljebb annyiban, hogy spórolhatnak bizonyos állami szolgáltatások igénybevételével.) A díjazásra még visszatérünk.

4. Az állam berkein levő verseny legfontosabb feltétele, hogy a működés és az arányos díjazás (állami jövedelmek) biztosítva legyenek, vagyis az állam megfelelő nagyságú legyen, megfelelő munkát, eszközt, pénzt kapjon. Az állam végzi a legfontosabb szolgáltatásokat.

Továbbá az állam saját magát köteles helyesen működtetni, de a magángazdaságot, a civil szférát pedig, a megfelelő önrendelkezés megadása mellett köteles a helyes működésbe terelgetni.

Továbbá csak akkor alakulhat ki verseny, ha az állam nem az uralkodó osztályt szolgálja, magát sem véli uralkodó osztálynak, hanem a népet, a lakosságot, az emberek döntő többségét szolgálja.

5. Az állami berkein belül versenyeznek az állami dolgozók, az állami vezetők, az állami intézmények. A díjazás egyik oldala a jövedelem, az erkölcsi elismerés, a másik oldala a leváltás, a menesztés.  (Adott esetben a jogi szankció. A korrupciót is meg kell szüntetni.) A legfontosabb azonban az állami vezetők (felső és közép) leváltása, menesztése, a már említett objektív versenymérés alapján. Ugyanakkor az állami vezetők (felső és közép) kiválasztó rendszerének is objektívan, jól kell működnie, ez a vezetőaspiránsok igazságos, szabályozott versenye.

6. A kialakítható állam berkein belüli verseny biztosítja a fejlődést és a hatékony működést, ha létrejön a megfelelő verseny, akkor a fejlődés és a hatékonyság is, nagyobb részt biztosítva van.

Tisztelt Olvasó az ilyen felsorolások meglehetősen közhelyesnek tekinthetők, mindaddig, amíg fel nem tesszük a kérdést: mi van most? Jelenleg, ezen közhelyek megvalósulnak?

Jelenleg nem kap elég munkaerőt, eszközt, azaz pénzt az állam, ez egy alapvető probléma. Jelenleg nincs objektív versenymérés, a vezetők objektív leváltása már ezért sem megoldott. Ez egy másik alapvető probléma. És még lehetne sorolni. Tehát, ha annyira közhelyesek, akkor, tessék kérem megoldani. És miért ne lehetne megoldani. Tisztelt Olvasó, nem higgye el a megoldhatatlanság azon ezer érvét, amelyet ilyenkor kezdenek el sorolni azok, akiknek nem jönne jól a változás, többek között az állami vezetőkre gondolok. Nem lehet megoldani, vagy nem akarják megoldani, ez két különböző dolog.

A hitelezés egyféle összefoglalása.

1. Bizonyos mértékű, kamatú, célú, a hitelfelvevő tulajdonságait figyelembevevő, vagyis az optimális hitelezés hasznos. Az optimális hitelezés sokkal alacsonyabb mértékű, mint a jelenlegi európai és amerikai hitelezés mértéke. És persze a többi jellemzővel is baj van.

2. Az optimálison felüli hitelezés óriási veszélyekkel, károkkal jár, úgy, mint: pénzegyensúly felbomlás, termelés-fogyasztás egyensúly felbomlás, pénzügyi-gazdasági válság, eladósodás, tisztességtelen, hasznos munka nélküli, spekulációs jövedelmek, improduktív munkák, fölösleges elfoglaltság, stb..

3. A fogyasztási hitel (nem fejlesztési, beruházási hitel) hosszabb távon a hitelnyújtónak jó üzlet, a hitelfelevő károsodik még akkor is, ha a hitelkamatok tisztességesek. (Azért a hitelnyújtás nem jár sok munkával).

Nézzük a következő példát. X akinek havi 100 ezer a jövedelme, szomszédjától minden hónap közepén felvesz Y-tól 50 ezret és minden hónap elején visszafizet 53 ezret. A havi jövedelme marad 100 ezer, viszont rendszeresen kifizet Y-nak 3ezret. Pontosabban, így összességében X havi jövedelme 97 ezerre csökken, Y jövedelme pedig 3 ezerrel nő. Másképpen, X-nek 100 ezer a bevétele, 103 ezer a kiadása.

Ez a havi 3 ezer nem sok, viszont ne felejtsük el X jövedelme, lehet hogy a maximális jövedelme összesen 100 ezer. Tehát, ha 100 ezer a maximális megszerezhető jövedelme, akkor honnan szedi össze a plusz 3 ezret? Szóval így már nagy a baj.  

Viszont ha évente csak egyszer történik ilyen hitelfelvétel, akkor talán más a helyzet, de hol van, és mi a határ? Talán lineáris skálásra kell helyezni: normális hitel, kevéssé egyoldalú (uzsorahitel), közepesen egyoldalú (uzsora) hitel, erősen egyoldalú (uzsora) hitel. Kirajzolódik (de ködösen) egy olyan fogalom, mint: az azonnali (gyorsabb, idő előtti) fogyasztás (beruházás) haszna, kontra kamatfizetés. Valamekkora, szerintem picike, haszon a gyorsabb időnyerő fogyasztás, ezt kell megfizetni a kamattal. A folyamatos hitelfelvételnél valószínűleg nagyon kicsire zsugorodik a gyors, időnyerő fogyasztás, és annak haszna, a kamat kára nagyobb lesz, mint a haszon. Az elemző szembe kerül a bizonytalan határvonalak problémájával, ami nem jelenti azt, hogy a határt nem kell kijelölni. Úgy látszik, hogy a normális hitel és az egyoldalú (uzsora) hitel szétválasztása, soktényezős egyenlet, de nem lehetetlen a megoldás. Meg kell oldani.

Jelenleg azonban általában a hitelkamatok sem tisztességesek. A kamat problémába begyürüzik a befektetések (egyfajta, többnyire nem fejlesztési hitelek) árfolyamának, hozamának olyan ingadozó alakulása, melyet a nagybefektetők a pénzintézetekkel együttműködve, irányítanak, és abból ők hasznosulnak, a többiek károsulnak.

Mindebből következik, pl. hogy a folyamatos egyoldalú, nem fejlesztési hitel, nem más, mint uzsora hitel, kvázi kizsákmányolás.

A hitelezéssel van egy másik probléma is: a normális, először a munka, utána a jövedelem, fogyasztás sorrend, felcserélődik. Vagyis létrejön az eltorzult sorrend: először a jövedelem, fogyasztás, utána a munka sorrend, mely sok problémával járhat és jár.

A fejlesztési, beruházási hitel mindkét félnek jó üzlet lehet, ha egyébként más szempontból is (nincs mértéktúllépés, hasznos fejlesztés, hitelkamat tisztességes, stb.) rendben van.

Az egyoldalú folyamatos fejlesztési hitel pedig képtelenség, mivel, ha sikeres a fejlesztés, akkor létrejön azon plusz haszon, mely mellett nincs szükség további hitelfelvételre, sőt a korábbi hitelfelvevő tud hitelt nyújtani. Ha pedig sorozatban nem jön létre ilyen plusz haszon, akkor nem beszélhetünk fejlesztésről.

4. A folyamatos hitelnyújtónak jó üzlet a hitelezés, kivéve, ha kisbetétesekről, kisbefektetőkről van szó, mint hitnyújtókról. Ők a jelenlegi rafinált bonyolult hitelrendszerben, sok ok miatt összességében, általában ráfizetnek.

5. Mind fogyasztani, mind fejleszteni lehet megtakarításból. Ezt nevezhetjük önhitelezésnek. Ennek nincsenek olyan veszélyei, mint a hitelezésnek. Nem igaz, hogy az álló pénz, olyan, mint az álló, kihasználatlan amortizálódó termelőeszköz. Igaz viszont, hogy az inflálódás problémáját meg kell oldani.

6. A jelenlegi hitelrendszerbe, bizonyos mértékbe a kisbetétesek, kisbefektetők és az államok is direkt eszközökkel be vannak kényszerítve, mint a hiteltranzakciók résztvevői. Pl. kicsik a fizetésüket, a bankon keresztül kaphatják meg. Az otthon tartott megtakarításuk, elértéktelenedik, ill. ellophatják, stb.. A vállalkozások is be vannak terelve. Az államok is be vannak kényszerítve bizonyos mértékben.

A bizonyos mértékű bekényszerítésen kívül, vannak az indirekt beterelő eszközök, mint: a reklám, propaganda, a hamis közgazdasági elméletek, a nagytőke, pénztőke zsaroló eszközei. Valamint a nagytőkével kötött szerződés, együttműködés, elsősorban a nyugati nagyhatalmak és a nagytőke szövetségéről, vagyis a nagytőkés világrendről van szó. Ugyanakkor napjainkban már az is kétséges, hogy a nyugati nagyhatalmak összességében profitálnak e nagytőkével való együttműködésből, vagy nem. Az érdekszférába, felügyeleti zónába tartozó kis szegény országok, főleg ha rossz pénzügyi politikát folytatnak, mindenképpen ráfaragnak.

A szolgáltatottak, fogyasztók (mint magánemberek, és mint állampolgárok) önrendelkezése minimális e területen, és az igazi versennyel is bajok vannak.

7. Nem mindegy, hogy a hitelnyújtás haszna és a mögötte levő munka a nemzetgazdaságon belül marad, avagy kikerül onnan. Ezért a külföldről felvett hitel duplán veszélyes káros. Az országok közötti cserearányok, aránytalansága, igazságtalansága begyűrűzik a problémakörbe.

8. A devizában felvett hitel, eladósodás, mivel az jellemzően külföldi és mivel a devizaárfolyam érdek szerint, de mindenképpen a valós gazdasági helyzettől függetlenül rángatható, triplán veszélyes és káros.

Ha már hitel, akkor az legyen fejlesztési, belföldi, és hazai pénzben mért.

9. Az államra is érvényesek az előzőek, az államok végső soron folyamatos hitelfelvevők, a 4. pont érvényesül.

Az állam is fejleszthet, (kb. 10%-ban) a fejlesztés eredménye jó esetben egy többet produkáló állam, de ez a haszon részben (pl. 5%-ban) a magángazdaságban realizálódik, egészségesebb, tanultabb munkaerő, ill. részben nem pénzben realizálódik.  Az államnál maradó visszafizethető haszon legfeljebb 2%. Ezért az állam által felvett hitel szinte egészében, nem fejlesztési hitelnek minősül, a 3. pont érvényes. 

10. Az állam legfőbb és túlnyomó finanszírozási forrásának, az adónak kell lenni. (És mellékesen az állami áraknak.) Az adó képes a fejlesztéseket is finanszírozni.

Látszólag a belföldi és hazai devizában felvett hitel lehetne a másik, ill., a harmadik fő finanszírozó forrás. Van azonban egy alapvető különbség az adó és a hitel között. Az adó, főleg, ha megfelelő, és megfelelően progresszív, akkor a szegényebb rétegeknek kedvez, tulajdonképpen, kompenzál, de csökkenti az igazságtalan aránytalan különbségeket. A hitel viszont, mivel gazdagok arányosan többet hiteleznek, és egyébként is nekik jobb üzlet, egy olyan államfinanszírozási forma, mely nemhogy csökkentené az aránytalan igazságtalan különbségeket, de növeli azokat.

Fenntartva a korábbi álláspontom, miszerint az állam legyen nullaszaldós, ne legyen költségvetési hiánya, és adóssága, kiegészítem a következőkkel.

Különböző okokból elfogadható, ha az állam évi 3%-os költségvetési hiányát (kb. 4%-os visszafizetés) lehet olyan hitelnyújtásból finanszírozni, mely döntően belföldi, belföldi pénzalapú és a kicsik pénzéből (betét, befektetés) ered, a kicsik járnak jól. És akkor, ha halmozódó adósság nem lépi át a 20%-ot.

(Az időskori megtakarítás, a nyugdíjrendszer kapcsolódik a problémakörhöz.)

11. A jelen helyzet borzalmasságát, tarthatatlanságát sok minden bizonyítja. Európa és Amerika állandó pénzügyi-gazdasági válságoktól szenved. Szinte minden ország és állam el van adósodva, adósságcsapdában van. A többi ország (akik nincsenek eladósodva, a nagytőke dominancia gyengébb) jelentős része gyorsabban fejlődik, merthogy itt már elakadt a fejlődés.

12. A feladatok meglehetősen sokrétűek.

Amit a kisebb szegény országok tehetnek, (az érdekszférába tartozók) még az eladósodás előtt.

Amit a kisebb szegény országok tehetnek (az érdekszférába tartozók) az eladósodás után.

Amit elsősorban a nyugati hatalmak és másodsorban, minden ország tehet.

Csak nagy vonalakban.

A reklámot, a propagandát nem nehéz csökkenteni, a hamis elméleteket pedig el kell felejteni.

A hiteltranzakciókban való kényszerű részvételt erősen csökkenteni kell.

Az államadósságokat a leírtak szerint (belföldi, hazai pénzalapú, kicsik adják, 3%, ill. 20% lehet) kell alakítani, ill. visszaalakítani.

Az árfolyam hullámoztatást, rángatást (legyen az devizaárfolyam, vagy hitelpapír árfolyam), a spekulációt sok módón szükséges, és lehet csökkenteni.

Az optimális (optimális mértékű, döntően fejlesztési célú, tisztességes, optimális kamatú) hitelezés felé kell terelni a szereplőket, (bankszektor, lakosság, vállalatok, stb.) az államnak pedig kötelezően be kell tartani.

Stb., stb..

Mindehhez pedig elsősorban a nyugati hatalmak (és szinte minden ország) egyöntetű politikai akarata szükséges, azon elhatározás, hogy a nagytőkét, a pénzügyi rendszert, a bankszektort az ajnározás helyett erősen korlátozzák. 

Szerény véleményünk szerint nem árt felülről, átfogóan nézni a problémákat, ebben segíthet  a vakitfed (a  vakitfed google sites, ill. társadalomfejlődés-vakitfed, ill. vakitfed oldalak alatt megjelenő „társadalomfejlődés, társadalomkritika, társadalomismeret” c. tanulmány). http://sites.google.com/site/vakitfed/my-forms    https://sites.google.com/site/vakitfed/   tanulmánya.

Bevezetés (1. tanulmányrész előtt)

Elsősorban a C jelű (tudatalakulás) ábrák.

             1. tanulmányrész.

Rendszer, rendszerfejlődés, tudatalakulás.

D jelű, A jelű. AB, ABC, ABCD jelű ábrák és szinte minden ábra.

Tartalom:

Bevezető elmélkedések a tudatról, tudatalakulásról. (tudatalakulás 1.)

Elsősorban a C jelű (tudatalakulás) ábrák.

Tartalom:

A cím: „gazdasági és társadalmi ismertek, melyek mindenki számára hasznosak” elemzése. Elméleti rendszertényező.                                  

Én nem politizálok, engem nem érdekel a társadalomtudomány - mondják sokan. A politikához, a közügyekhez (minden különösebb ismeret nélkül is) mindenki ért – ezt is sokan mondják, vagy gondolják. Elméleti rendszertényező.                                                                                        

Egy kis fogalommagyarázat. Elméleti rendszertényező.                        

Egyéb elmélkedések a tudásról.

                                                             

A társadalom, a rendszer ill. annak fejlődésének alapvetései. (Rendszerfejlődés 1)

D jelű (rendszerfejlődés) ábrák. Az ABC jelű ábrák. Egyéb ábrák.

Tartalom:

Társadalmi rendszer kisiskolás szinten. Az egyéni érdek és a társadalmi (közösségi) érdek elméleti szinten. Elméleti rendszertényező.              

Rendszerben élünk, ami többek közt azt jelenti, hogy hálózatokban élünk.   Elméleti rendszertényező.                                                                         

A demokrácia alapelvei. 

A demokrácia elemei több ábrán megjelennek. Elsősorban A/0, A/5 A/6, A/10, C/4, C/5, C/10, K/1, költségvetési szavazólap, másodsorban a döntéshozó mechanizmus A. jelű ábrák, harmadsorban szinte minden ábrán. Összefoglaló nevük: demokratikus e. ábrák.

Elméleti rendszertényező.                                                                          

A magánügy, magánélet, magánszféra, magántulajdon. A/0, D/0/b ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                         

„Néhány mellékes, e tanulmányból kimaradó, de azért fontos kategória.” Elméleti rendszertényező.                                                                       

A rendszer és a társadalom lehetséges és kétséges szétválasztása. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                                                            

A rendszer, rendszerfejlődés, rendszerváltás előzetes összefoglalása.  A társadalmi, politikai gazdasági rendszer lényegi elemzése. Elsősorban az A/0, ABC/2, ABCD ábra, az ABC ábrák, másodsorban D jelű ábrák és sok más ábra. Elméleti rendszertényező.                                                       

A rendszerek értékelése megint másképpen „a kommunista diktatúra” elméletén elgondolkodva. A rendszerek, rendszerfejlődés alapvető jellemzői a múlt szempontjából. Elméleti rendszertényező.                              

A szükségletek (vágyak, igények). Speciális rendszertényező.           

A fejlődés és a belső harmónia. Elméleti rendszertényező.                 

A fejlődés alapvető ellentmondása és annak értelmezése. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

A jobb élet (elsősorban az anyagi, testi jólét), kergetése (a „hedonizmus”), vagy egy nyugisabb lazább, korlátozott fogyasztású, de szükségszerűen szegényesebb élet (a „puritanizmus”). A jólét a szabadság növekedését kétségessé teszi a szükséges önkontroll-növekedés. 

A jóléti fejlődés és az elkényeztetési aspektus, ill. a szegénység (természetesség) szabadsága, szépsége romantikája. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

A népek, nemzetek (közösségek) valamint a történelemtudomány. Elméleti rendszertényező.                                                                                  

További előzetes gondolatok a fejlődésről és a rendszerről. Elméleti rendszertényező.                                                                                      

A gyakorlati rendszertényezők felsorolása és előzetes elemzése. Az ABC/4, ABC/5, ABC/6 táblázatok (ábrák) előzetes elemzése.  Elméleti rendszertényező.                                                                                      

A szükségletek, a rendszertényezők, és a válságtényezők. D. jelű ábrák.  Speciális rendszertényező.                                                        

A társadalmi, társadalomfejlődési tényezők, jelenségek folyamatok szükségszerűsége, azaz az emberi akarattól való függetlensége. A/0 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                        

Az egyszerűsített történelmi rendszerfejlődés alapvető összefüggései. A rendszer és az ember. (D/8, D/9, D/10 ábra). Elméleti rendszertényező.                                                                                                              

A társadalmi, történelmi felelősség pontos megállapítása. Elméleti rendszertényező.                                                                                      

Társadalompszichológiai elmélkedések. (Tudatalakulás 2).  

C jelű ábrák.

Tartalom:

Egy kis társadalompszichológiai elmélkedés. Elméleti rendszertényező.                                                                                                              

A társadalompszichológiának nemcsak a társadalmi karaktereken kell elgondolkodni, de azon is, hogyan alakulnak ki, a jellemző, általánossá váló gondolkodási hibák, társadalomra káros szellemiségek, felfogások. A szélsőséges gondolkodás károssága. Elméleti rendszertényező.           

A társadalmi tudat, tudatalakulás, tudatalakítás alapvető kategóriái. Az egyik alapvető kategória vázlatos elemzése. Elméleti rendszertényező.                                                                                                               

Ismerjük fel a jelenben működő rendszerről, a vezetésről alkotott véleményünk szubjektivitását és lehetőleg korrigáljuk azt. Az objektív rendszerítélet. A kimért, objektív rendszerkritika a fejlődés elengedhetetlen része. Elméleti rendszertényező.                                                              

Egy kis vezetéspszichológia. Elméleti rendszertényező. 

                 

A rendszer, a fejlődés további problémái. (Rendszerfejlődés 2.)

 D jelű ábrák.

Tartalom:

A rész és egész problémája. A rendszer és a rendszertényezők problémája. Elméleti rendszertényező.                                                                   

A rendszerek megkülönböztetésének problémái.  D. jelű ábrák., A/a hierarchia ábrák. Elméleti rendszertényező.                                     

A rendszer, a rendszerváltozat, a demokrácia, a diktatúra, a vezetés pontosabban. Elméleti rendszerényező.                                           

A fejlődés történelmi felfogása, a jövő rendszere, a tulajdonsági fejlődés tényezői. D jelű ábrák, A/a jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.

A fejlődés alapvető céljai (tényezői). D jelű ábrák. A/a jelű ábrák. Speciális rendszertényező.                                                                                    

Egyszerűsített rendszermodellek. A rendszer meghatározása. D jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                    

A rendszer, mint elvek, módszerek, mechanizmusok, szabályok egymáshoz illeszkedő sokasága. Csak a megvalósult elveket tekintem meglevő elveknek. A jelenlegi rendszer hazudós, de vannak ennél nagyobb bajok. Elméleti rendszertényező.                                                                                     

A rendszer, mint bárka modell. D jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.

                                                                                                              

    

       2.    tanulmányrész.

Az állam. Az állam gazdasága, pénzügye, és annak viszonyai. A gazdasági rendszer és a politikai társadalmi rendszer. A kapitalista, tőkés (nagytőkés) gazdasági és politikai rendszer.

B/0, D/0/a, D/0/b, B21/a, B/21/b,   ábrák, összefoglaló nevük: állam ábrák.

Másodsorban a B/1, B/2, B/3, B/3/2, B/4, B/12 ábrák. Továbbá még sok ábra.

Tartalom:

Az állammal kapcsolatos általános gondolatok.

Tartalom:

A rendszer felosztásáról ismételten. A/0 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                  

Bevezető elmélkedések a társadalomról, a szabályozásról, a szabadságról, a demokráciáról. Jog ábrák, demokratikus e. ábrák. Más ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

Az államról való elmélkedés másik oldala. A kisközösségi szolgáltató állam. Elméleti rendszertényező. (ismétlés)                                                                                        

Alapvető, össze-vissza gondolatok az államról. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                   

A gazdaság, pénzügy nagy témájának (problémakörének) alapvető felosztása (kategorizálása, tematizálása).  Elméleti rendszertényező. 

Az állam alapvető meghatározásai. Az állam az A/0, és az ABDK ábra értelmében. Az állam problémakörének elhelyezkedése a tanulmányon belül. E tanulmányrész alapvető felosztása, tematizálása. Az  A/0, ABDK ábra, valamint ABD/1, B/1, B/7, B/21/a, B/21/b ábra. És még sok más ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                         

A társadalmi rendszer és a gazdasági rendszer összefüggési és különbsége. És egyéb alapvető összefüggések. A/0, B/0, B/2 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                                         

Az állam, az állami gazdaság és a magángazdaság, (mellékesen a civil szféra, magánszféra) alapvető, sokoldalú viszonya.

Tartalom:

A rendszer és az állam és a kisközösségek (civil szféra), valamint magángazdaság, és a magánszféra. A/0, D/0/a, D/0/b, ABDK ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                   

A D/0/a, D/0/b ábra elemzése. Az állam és a társadalmi szférák. Elméleti rendszertényező.                                                                                    

Alapfokon: mi az állam, az állami területek (ágazatok), és némely kategóriák. A/0, B/21/a ábra. Elméleti rendszertényező.                  

Előzetes összefoglalás általában az államról, az állami gazdaságról, valamint az állam, állami gazdaság és a magángazdaság viszonyáról. B/21/a, B/21/b ábra. Elméleti rendszertényező.                                              

További elmélkedések az irányításról és az államról. Az állami gazdaság és a magángazdaság (és a civil szféra) viszonya a zavarosság szempontjából. B/21/a, B/21/b ábra. Elméleti rendszertényező.                                 

Az állami irányítás jellege, a magángazdaság jellege. Az állami irányítás gazdaság (beleértve a pénzügyi irányítást is) szükségessége és a magángazdaság (beleértve a pénzügyi cégeket is) előnyei. A két problémakör összefüggése. B/3/2, B/0 ábrák. Állam ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                            

Újabb elmélkedés az állam erősségéről, az irányítás erősségéről. Az állam erősségével, hatékonyságával, a privatizációval kapcsolatos téves felfogások.

Állam ábrák. B/4 ábra. Elméleti rendszertényező.                               

Az állam, az állami gazdaság problémaköre itt több részre szakad. E tanulmányrészben a nagytőke, ill. a kisvállalkozások problémaköre felé haladok. Elméleti rendszertényező.

                                                        

Nagytőke, mint egyfajta magángazdaság és a kis és középvállalkozások, mint másfajta magángazdaság. Ezek és az állam viszonya.

Tartalom:

A kapitalista (tőkés) világrend. A történelmi fejlődés másik vonulata: a természetes globalizálódás miatt egyre erősebb a világrendek alakulnak ki, következésképp az egyének, közösségek, nemzetek önrendelkezése (beleértve a demokráciából adódó önrendelkezést) csökken, legalábbis nem növekedhet. A nemzetközi (világ) vezetések kialakulása. Újra, a kapitalista (tőkés) világrend.  AB ábra. Elméleti rendszertényező.                      

Egyszerű, lényegi, de igaz megállapítások a nagytőkéről. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                                                                           

A nagytőke (totál, globál kapitalisták csoportja és sleppje szerveződése) lényege. Sok helyre szóló kiegészítés. Elméleti rendszertényező.      

A nagyvállalkozások, (nagytőke), és azok gazdasági pénzügyi hatalma. Rendszertényező. AB ábra, B/12 ábra, B/1/a ábra.                       

Rabszolgatartó rendszer 0,7%, feudalizmus 0,9%, klasszikus kapitalizmus 1,2%, jelenlegi államkapitalizmus 1,3 %, brezsnyevi szocializmus 1,6%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,4%? Tényleges demokrácia 2%.

A százalékos értékelés magyarázata. ABC/4, ABC/5, ABC/6 táblázatok (ábrák) Elméleti rendszertényező.                                                        

A technikai, technológiai előny kényszere. A „rejtett” érdekháború.  Elméleti rendszertényező.                                                                      

A tömegtermelés és a kisüzemi termelés. Elméleti rendszertényező.

A vállalkozói szabadság a kisvállalkozások segítése. Rendszertényező. A/0 ábra. K jelű ábrák.                                                                            

Rabszolgatartó rendszer 0,8%, feudalizmus 1,1%, klasszikus kapitalizmus 1,3%, jelenlegi államkapitalizmus 1,3%, brezsnyevi szocializmus 1%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,5%? Tényleges demokrácia 2%.

A gazdasággal kapcsolatos rendszertényezők felsorolása és azok összefüggései. A gazdasági rendszer felosztásai. B/3, és más B/1, B/2, B/4 gazdasági ábrák. Elméleti rendszertényező.                                         

Az állam, az állami gazdaság témájához kapcsolható ismétlések fejezete. Elméleti rendszertényező.                                                                        

  

   3.   tanulmányrész.

Pénzügyi és gazdasági rendszer alapvetései elméletileg. Alapvető pénzügyi, gazdasági jelenségek, folyamatok.  (pénzügy 1).

B/0/1, B0/2, B/0/3 B/0/4 ábrák, valamint a B/13/b, B/19, B/15 (hitelezés) ábrák, továbbá a B/6 (pénzváltás) ábrák, a B/5, a  B/14 (inflációs) ábrák.

Tartalom.

A tanulmányrész címe: melyek a valóságos pénzügyi törvényszerűségek, azaz milyennek kellene lenni a pénzügyi rendszernek.

Tartalom:

A gazdaság, pénzügy nagy témájának (problémakörének) alapvető felosztása (kategorizálása, tematizálása).  Elméleti rendszertényező.   

A pénz értelmezése. A termelés, fogyasztás, elosztás, pénzforgás alapvető összefüggései. B/0, B/1/a, B/0/3, B/19, B/20 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                      

Én, mint tanulatlan kisember szerettem volna olyan állapotba eljutni, hogy bármilyen pénzügyi, gazdasági hírt hallok, olvasok, azon nagyjából, kapásból is eligazodjak. Természetesen az igazság érdekel, és nem a közlés badarságainak megfejtése. Elméleti rendszertényező.                           

A vagy-vagy (és-és) elosztás.  Elméleti rendszertényező.                      

A gazdasági, adatok, mutatók problémaköre (előzetes összefoglalás). Elméleti rendszertényező.                                                                     

A pénzben való mérés helyett vissza kell térni, valóságos termelés, ill. fogyasztás (életszínvonal) mérésre. Elméleti rendszertényező.      

Néhány alapelv, alapfolyamat, alapegyensúly. B/13-as ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                                      

A B/0/1, B/0/2, B/0/3, B/0/4 ábra elemzése. Elméleti rendszertényező.

Milyen a jelenlegi pénzügyi rendszer, azaz elmélkedések a tisztességtelenségről.

Tartalom:

Alapvető, de rendezetlen elmélkedések a jövedelemről, az árról, a versenygazdaságról (piacgazdaságról), a bankszektorról. Elméleti rendszertényező.  

A jelen parazita-világ gazdasági törvényszerűségei. Ami nem azt jelenti, hogy e parazita törvényszerűségekhez kell alkalmazkodni. Azt jelenti, hogy az igazságos arányos jövedelemelosztásra, fogyasztáselosztásra kell törekedni. Elméleti rendszertényező.                                                    

A pénzügyi válságok, a pénzügyi rendszer egyféle rövid, hiányos összefoglalásszerűsége. Elméleti rendszertényező.                                

Az államkapitalista zavaros, logikátlan, igazságtalan, hiányos és túlbonyolított pénzváltó és hitelezési rendszere. Ennek némely téves elmélete és gyakorlata. (B/15/a, B/15/b, B/15/c, B/15/d ábrák.) Elméleti rendszertényező,                                                                                         

A hitelezés, az infláció, a pénzváltás (deviza-árfolyam) és más pénzügyi tényezők összefüggései. Elméleti rendszertényező.                              

Általános elmélkedések a pénzügyi rendszer tisztességtelenségéről. Kitérés a kisbetétesekre, kisbefektetőkre, kis-hitelfelvevőkre. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

Magyarországot belevitték az adósságcsapdába. Valahogy ki kellene mászni. Elméleti rendszertényező.                                                         

A korrupció, a tisztességtelenség. Elméleti rendszertényező.               

Azért a lényegről ne feledkezzünk meg. Elméleti rendszertényező.    

Visszatérés a pénzügyi problémákhoz.

Tartalom:

A nemzeti termelés, ill. jövedelem és kapcsolódó problémák. A gazdasági ábrák (fejezetek) kiegészítése, pontosítása. A viszonylagos termékfölösleg (pénzhiány) és pénzfölösleg (termékhiány) problémája. B/13/b ábra, B/19, B/22, B/23 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                              

További előzetes elmélkedés a nyugdíjról és a megtakarításokról.  Elméleti rendszertényező.                                                                                   

A jelenlegi gazdaság kissé sarkosan. Elméleti rendszertényező.    

       4.    tanulmányrész.

A helyes állami gazdálkodás, gazdaságirányítás, adózás, költségvetés. Fogyasztás, árazás, gazdasági, pénzügyi rendszer. A piacgazdaság, versenygazdaság.

Tartalom:

A helyes privatizáció, a helyes állami gazdálkodás, állami gazdaságirányítás (egyensúlyok, arányok).

(Gazdaságirányítás 1.)

Tartalom:

A gazdaság, pénzügy nagy témájának (problémakörének) alapvető felosztása (kategorizálása, tematizálása).  Elméleti rendszertényező. (ismétlés)                  

Újabb előzetes összefoglalás az állam szerepéről, nagyságáról (erősségéről, szerepéről) gazdasági vonatkozásban.  B/ 21/a, B/21/b, D/0/a, D/ 0/b, ABD/1, B/10/b, ábra, valamint a B/4, B/7 ábrák. Elméleti rendszertényező.   

Az állam, az állam, gazdasági része. Összevont rendszertényező. B/0, B/21/a, B/21/b, B/1, B/1/a, ABD/1, A/0, D/ 0/a, D/0/b ábrák, valamint, B/2, B/3, B/4,  ábrák és más ábrák.                                                                               

Részei: Állami (állami szolgáltatás) a magángazdaság aránya. Az állami irányítás erőssége és magángazdaság szabadsága. A helyes privatizáció.

A hatékonyan működő szolgáltató állam. A helyes gazdasági, pénzügyi arányok és annak kialakítása. A hosszú távú állami fejlesztés-tervezés (nemzeti termelés-fejlesztési terv).

Állami (állami szolgáltatás) a magángazdaság aránya. Az állami irányítás erőssége és magángazdaság szabadsága. A helyes privatizáció (optimális állam).  Rész-rendszertényező. B/4, B/0, B/21/a, B/21/b, B/1, B/1/a, B/10/b,  ABD/1, A/0, D/0/a, D/0/b ábrák.                                                          

A korrupció, a tisztességtelenség. Elméleti rendszertényező.              

Alapvetések az állami intézmények, állami szolgáltatások, jó, hatékony működéséről. Az állami intézmények szolgáltatások munkájának objektív mérése. Elméleti rendszertényező.                                                            

A hatékonyan működő szolgáltató állam. Rész-rendszertényező.    

További elmélkedés az állam és a piacgazdaság viszonyáról. Elméleti rendszertényező.                                                                                      

Általában a fejlődés iránya, aránya, üteme, sorrendje. Elméleti rendszertényező.                                                                                    

A helyes gazdasági pénzügyi arányok és annak kialakítása.  Rész-rendszertényező.                                                                                 

A helyes arányokhoz kapcsolódó gondolatok.  Elméleti rendszertényező.                                                                                                                 

Az arányokhoz, egyensúlyokhoz kapcsolható ismétlések. Elméleti rendszertényező.                                                                                     

A hosszú távú állami fejlesztés-tervezés (nemzeti termelés-fejlesztési terv). Rész-rendszertényező.                                                                          

Az állam, az állam, gazdasági része. Összevont rendszertényező (összesítés)                                                                                                               

Rabszolgatartó rendszer 1,6%, feudalizmus 2,7%, klasszikus kapitalizmus 4,1%, jelenlegi államkapitalizmus 5,3%, brezsnyevi szocializmus 4,3%. Jelenlegi kínai szocializmus 5%? Az ötven éven belül kialakítható tényleges demokrácia értéke 7%.

Adózás, költségvetés.

B/1, B/0/1, B/0/2, B/0/4, B/2, B/3, B/ 7, B/10, B10/b,  B/16, B/20, valamint az inflációról és az államról szóló ábrák.

Tartalom:

A hatalmas jövedelmi különbségek és az adó. Az adó (vállalaton belüli) áthárítása. ABD/1 ábra, B/1/a ábra. Egyéb adózásról és államról szóló ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                           

Az adózás, a jövő adózása. Rendszertényező. B/1, B/2, B/3, B/7, B/ 9, B/10, B/10/b, B/20, ill. az államról szóló ábrák. És mellékesen, szinte mindegyik ábra.                                                                                                         

Rabszolgatartó rendszer 0,8%, feudalizmus, 1,6%, klasszikus kapitalizmus 2,6%, jelenlegi államkapitalizmus 3.6%, brezsnyevi szocializmus 3,2%. Jelenlegi kínai szocializmus 3,6% ? Az ötven éven belül kialakítható fejlettebb rendszerben 5%-ot érhet el az adózás rendszertényező.

A korszerű, igazságos jó vagyonadó (elsősorban ingatlanadó) vázlata. Elméleti rendszertényező.                                                                        

A közteherviselés és adózás további elméleti problémái. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

Adózás és szociális rendszer (elsősorban gyerekgondozás). Elméleti rendszertényező.                                                                                      

Néhány gazdasági alapvetés a feketegazdaságról az emiatt befizetetlen adókról, az államról. Elméleti rendszertényező.(Ismételt fejezet)                                                                                                          

Az állami költségvetés (állami fogyasztás-kiválasztás) és az optimális állam kialakítása. Rendszertényező. Elsősorban a költségvetésről szóló szavazólap, mint ábra.  Az államról szóló ábrák, B/21/a, B/21/b, B/3,  B/7, B/10/b ábrák. Az adózás ábrái és más ábrák.                                       

Rabszolgatartó rendszer 1%, feudalizmus 1,5% klasszikus kapitalizmus 2,4% jelenlegi államkapitalizmus 3,2%, brezsnyevi szocializmus 3,1%. Jelenlegi kínai szocializmus 3,2%? Az ötven éven belül elérhető tényleges demokrácia költségvetése 4%.

A fogyasztás, az árazás, a termelés és fogyasztásstruktúra.

Tartalom:

Az optimális ár, a tisztességes haszon.. B/16, B/21/a, B/21/b, B/0/2 ábrák, ill. inflációs ábrák. Elméleti rendszertényező                                             

A mérhető (életszínvonal, gazdaságosság) rendszer és a mérhetetlen (erkölcs világnézet) rendszer. B/0/2 ábra. Elméleti rendszertényező. 

Gondolatok a fogyasztásról. B/0/1, B/1, B/3 ábrák, és más ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                     

És mi legyen a lakásvásárlási hitelekkel? A lakásgazdálkodás a közgazdaságtudomány fontos ága. De érdemes a lényegre kitérni, mert eddig megválaszolatlan fontos kérdések merülnek fel. Termelés-fogyasztás egyensúly, konkrétabban az ingatlanpiaci és egyben építőipari egyensúly. Elméleti rendszertényező.                                                                       

A termelés (beleértve a szolgáltatásokat is) és fogyasztásstruktúra nagy problémakörének egyszerű vázlatos összefoglalása. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                

Ideje az eddig leírtakat rendezni. Nagyon-nagyon sok piactorzító (kereslet-kínálat) ill. piacmegszüntető tényező (jelenség, manipuláció, trükk) van, ezért a magángazdaság két részre osztható: még piacgazdaságnak, versenygazdaságnak elfogadható magángazdaság, ill. már nem piacgazdasági, versenygazdasági magángazdaság. B/22 ábra és más ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                       

Ideje tisztázni a túlfogyasztással, a külső finanszírozással kapcsolatos tévedéseket. Elméleti rendszertényező.                                                 

A nagytőke (totál, globál kapitalisták csoportja és sleppje szerveződése) lényege. Sok helyre szóló kiegészítés. Elméleti rendszertényező. (Ismételt fejezet)                

A fogyasztás-kiválasztás (a termelés-fogyasztás struktúrája), a piactorzító tényezők. A gazdasági verseny.  A vásárlói kultúra. Rendszertényező. B/0/1, B/1, B/3, B/22 ábrák, és más ábrák.                                                                                                                

Rabszolgatartó rendszer 1%, feudalizmus 1,6%, klasszikus kapitalizmus 2%, jelenlegi államkapitalizmus 2,3%, brezsnyevi szocializmus 2%. Jelenlegi kínai szocializmus 2,2%?  Az 50 éven belül kialakítható fejlettebb rendszerben 3%.

       5.    tanulmányrész.

Termelés, innováció, foglalkoztatottság. A természetpusztítás. Egyéb fontos befejező gazdasági problémakörök.

 

Tartalom:

Gazdaság,  termelés, (fogyasztás)  munka. (Gazdaságirányítás 3.)

Elsősorban a B/0/1, B/0/4, B/1, B/3, B/3/2, B/19, B/20, B/22, B/23, D/1 ábrák.

Tartalom:

A gazdaság, pénzügy nagy témájának (problémakörének) alapvető felosztása (kategorizálása, tematizálása).  (ismétlés) Elméleti rendszertényező.    

Elmélkedés a fogyasztásnövelés (pénznövelés) hajtotta termelésnövelésről, gazdaságnövekedésről és általában a fogyasztói gazdaságról. Ennek kapcsán elmélkedés néhány alapvető közgazdasági tévedésről. Elméleti rendszertényező.                                                                                          

A termelés (szolgáltatás) alapvető külső és belső összefüggései. A termelés (a szolgáltatásokat is beleértve) mennyiségi és minőségi gyarapodása mellett a termelés struktúrája is fontos. Elsősorban a B/0/1, B/0/4, B/1, B/3, B/3/2, B/19, B/20, B/22, B/23, D/1, és a D. jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.             

A termelés, a pénzjövedelem, a fogyasztás. B/0/3 ábra, B/19 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                                        

Korunk (a jelenlegi rendszer) néhány egyéb alapvető ellentmondása, aránytalansága. Elméleti rendszertényező. 

                                           

A termelés mennyiségi és minőségi gyarapítása, pénz problémájától függetlenül.

Tartalom:

Az innovatív és a munkaidős (munkaintenzitás, szorgalom) termelés különbsége. B/1, B/3 ábrák. Elméleti rendszertényező.                          

A termelési innováció. Rendszertényező. B/1, B/3 ábrák.                   

Rabszolgatartó rendszer 1,8%, feudalizmus 2,8%, klasszikus kapitalizmus 3,6%, jelenlegi államkapitalizmus 4,4% brezsnyevi szocializmus 4,2%. Jelenlegi kínai szocializmus 4,5%? A tényleges demokrácia innovációja mértéke és céljainak hasznossága ötven éven belül elérheti az 6%-ot.

Újra és újra el kell gondolkodni a gazdaság, a foglalkoztatottság alapvetésein. Elméleti rendszertényező.                                                   

A nagytőke, (nagyvállalkozások) erősen rátelepszik (saját érdekének megfelelően alakítja, és gyakran gátolja) az innovációra, a természettudományos, technikai, fejlődésre. B/12 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                                         

Badarságok áradata. Elméleti rendszertényező.                                     

A foglalkoztatottság, a gazdaság, az állam. Elméleti rendszertényező. 

A gazdasági egységek mennyiségi nagysága és hatékonysága (termelőképessége). A termelés szempontjából se felejtsük el a lényeget összefoglalva felsorolni és ismételgetni. Elméleti rendszertényező. (ismétlés)      

A munkamotiváció, munkaintenzitás, foglalkoztatottság. Rendszertényező. B/1, B/3 ábrák.                                                                                       

Rabszolgatartó rendszer 0,4%, feudalizmus 1%, klasszikus kapitalizmus 1,6%, jelenlegi államkapitalizmus 2,4% brezsnyevi szocializmus 2,1%. Jelenlegi kínai szocializmus 2,3%? Az ötven éven belüli tényleges demokráciában ez rendszertényező eléri (el kell érnie) 3%-ot.

A humán erőforrások, a munkaenergia kihasználása. A munkamotiváció. A nevelési, oktatási kulturális munkamorál, munkaszorgalom. B/1, B/2, B/3 ábrák.  Elméleti rendszertényező.                                                          

A gazdaság hatékonysága és a foglalkoztatottság. Rendszertényező.                                                                                                                    

Rabszolgatartó rendszer 0,6%, feudalizmus 0,8%, klasszikus kapitalizmus 1,1%  államkapitalizmus 1,4 % brezsnyevi szocializmus 1%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,3%? Tényleges demokrácia 2%.

A feketegazdaság, a foglalkoztatottság és a széles adófizetés.  Elméleti rendszertényező.                                                                                       

Visszatérés a termelés (beleértve a szolgáltatásokat is) és fogyasztásstruktúra problémájára.  Gazdaság és a természetpusztítás. A lehetséges válság-láncreakció.

Tartalom:

A természeti erőforrások, mint termelési tényezők. B/3, B/10, D/2 ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                      

A válsághelyzet a válság-láncreakció. B/3, B/10 ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                     

A termelés (szolgáltatás) alapvető külső és belső összefüggései. A termelés (a szolgáltatásokat is beleértve) mennyiségi és minőségi gyarapodása mellett a termelés struktúrája is fontos. Elsősorban a B/0/1, B/0/4, B/1, B/3, B/3/2, B/19, B/20, D/1, és a D. jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.   (ismételt fejezet)                                                                    

A haszontalan munka, haszontalan termék hatásai. B/3, B/10, D/2 ábrák.           Elméleti rendszertényező.                                                                       

Az új helyzet van gazdasági szempontból is. B/3, B/10, D/2 ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                      

Az új helyzet a természetpusztítás megoldása. Rendszertényező. B/3, B/ 10, D/2 ábrák.                                                                                                                198. old.

Rabszolgatartó rendszer  –1%, feudalizmus  –0,8%, klasszikus kapitalizmus –2,7%, államkapitalizmus  –4%, brezsnyevi szocializmus –3,2%. A jelenlegi kínai szocializmus  – 3,8% ? A jövő, az 50 éven belül kialakítható demokratikus rendszer +2%.

Befejező, vegyes gazdasági problémakörök (Gazdasági, pénzügyi rendszer  és a teljes rendszer.)

Tartalom:

A jövedelmi, vagyoni különbségek. Bevezetés a jövedelem, vagyon elosztáshoz. B/0/1, B17, és a hierarchia A/a jelű ábrái. Elméleti rendszertényező.                                                                                        

A jövedelem, vagyonelosztó rendszer. A/a (hierarchia) ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                        

A mezőgazdaság statisztikai és tényleges elbagatellizálása. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

A közgazdaságtudomány. A gazdasági folyamatok helyes elemzése. Rendszertényező. C jelű ábrák.                                                            

Rabszolgatartó rendszer 0,3%, feudális rendszer 0,6%, klasszikus kapitalizmus, 0,9%, jelenlegi államkapitalizmus 1,3%, brezsnyevi szocializmus 0,9%, jelenlegi kínai szocializmus 1,2%. Az a jövőbeli, demokratikus rendszer, amelyben a társadalomtudósok közgazdászok – nemcsak a kiválasztottak -  determináció nélkül, de  meghatározóan szólnak bele a rendszer (gazdasági rendszer) fejlődésébe, és feltehetően ennek következtében maga a tudomány is dinamikusan fejlődik, az 2%-ot érdemel.

A lényegesítő, stratégiai, hosszabb távú gondolkodás. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

A gazdasági verseny. ABC ábrák. Elméleti rendszertényező.             

Az egyszerűsített rendszerfejlődés és az országok közötti verseny. (D/8, D/9 ábra).  Elméleti rendszertényező.                                                           

Az aktuális (rövid távú) irányítás, ill.  verseny jelentősége. Magyarország 1990-es rendszerváltás utáni gazdasági „fejlődése”. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                

A politika társadalomtudomány népérdekű szakmaisága, a fejlődés, és a demokrácia viszonya. A politikai, gazdasági vezetés és a társadalomtudomány viszonya. A társadalomtudomány és természettudomány közötti különbség a társadalomtudomány elmaradottsága. Elméleti rendszertényező.                                         

Elmélkedés a nem elemezett ábrákról, pl. a B/1, B/1/a, stb. ábrákról. Az ábrák (táblázatok) általános magyarázata és felosztása. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

        6. tanulmányrész.

 A pénzügyi rendszer.  (pénzügy 2, kevésbé elméleti szempontból)

A tartalom ellőtt megjegyzések a tanulmányrésszel kapcsolatban. Ez a tanulmányrész és egyben nagyobb egység szorosan összefügg a 3. tanulmányrésszel: Pénzügyi és gazdasági rendszer elméletileg. Alapvető pénzügyi, gazdasági jelenségek, folyamatok.  (Pénzügy 1).

Ezért az említett nagyobb egységet, ill. annak fejezeteit érdemes áttanulmányozni, akkor, ha valami nem világos. Ha minden világos, akkor pedig a kiegészítések, ill. teljesebb elemzés miatt érdemes átnézni.

Megjegyzések az ábrákkal kapcsolatban. Mivel ez tanulmányrészre igen sok ábra vonatkozik, ezért az idetartozó ábrákat is csoportosítani kell.

Pénzügyi, gazdasági alapfolyamatok ábrái: B/0/1, B/0/2, B/03, B/0/4, B/13, B/20 ábrák. Őket minden rendszertényezőben felsorolom, az összefoglaló névvel jelezve: PGA ábrák

Általános gazdasági, pénzügyi ábrák: B/1, B/1/a B/2, B/3, B/3/2, B/7, B/9 ábrák. Őket minden rendszertényezőben felsorolom az összefoglaló névvel jelezve: ÁGP ábrák.

A hitelezés problémakör ábrái:  B/15/a, B/15/b, B/15/c, B/15/d, B/5, B/5/a, B/5/b, B/5/c ábrák. Valamint máshonnan: B/0/1, B/20, B/6/c, B/9, B/13 ábrák. Összefoglaló nevük: hitelezési ábrák.

A pénzváltás, devizakereskedelem ábrái: B/6, B/6/b, B/6/c, B/13, B/15/a, B/15/b B/15/c, B/15/d ábrák. Összefoglaló nevük: pénzv. ábrák.

Az infláció ábrái: B/14/a, B/14/b, B/14/c, B/14/d, B/16 ábrák. Összefoglaló nevük: infl. ábrák.

Az árazás ábrája: B/16 ábra.  A B/22 ábra.

Tartalom.

Előzetes pénzügyi elmélkedések.

Tartalom:

A gazdaság, pénzügy nagy témájának (problémakörének) alapvető felosztása (kategorizálása, tematizálása).  Elméleti rendszertényező. 

A gazdaság, pénzügy lényegi lényege elemi szinten. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                 

Gondolatok a (szűken vett) pénzügyi rendszerrel kapcsolatosan. PGA, ÁGP ábrák.  Elméleti rendszertényező.                                                         

Össze-visszaelmélkedések a gazdaságról, pénzügyről.  PGA, ÁGP ábrák.

Elméleti rendszertényező.                                                                      

Az általános alapvető gazdasági pénzügyi problémák lezárása, a konkrét pénzügyi (pénzügyi rendszer) problémák bevezetése.  A termék és pénz egyensúlytalanság vázolása. B/13/b ábra B/19 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                                     

Pénzügyi rendszer. Összevont rendszertényező.

A tőzsdetípusú kereskedelem.  Rész-rendszertényező. PGA, ÁGP, és hitelezés ábrái.                                                                                         

A pénzváltórendszer (devizakereskedelem). Rész-rendszertényező. B/6, B/6/b, B/6/c ábrák, részben B/15/a, B/15/b B/15/c. B/15/d, B/13 ábrák. Mellékesen GPA, ÁGP ábrák.                                                              

Köztes pénzügyi elmélkedések.

Tartalom:

A feszített gazdaság, az egyenletesség elve, a pénz helyes felfogása. GPA, ÁGP ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                  

A növekedési egyensúly. A pénzegyensúly természetesen nem független a termelés (termék, munka) egyensúlytól. Elméleti rendszertényező.  

Azért a következő alapvetésekről se feledkezzünk meg. Elméleti rendszertényező.                                                                                      

Az állam kedvezményes hitelnyújtása és a pénzkibocsátás. Elméleti rendszertényező.                                                                                      

A helyes pénzkibocsátás és általában a helyes monetáris, pénzügyi politika. Rész-rendszertényező. PGA, ÁGP ábrák. Mellesleg inflációs ábrák, hitelezési ábrák.                                                                                     

A jelenlegi pénzkereskedelem lényeges folyamatai. B/5 ábra. (PGA, ÁGP, pénzváltórendszer és hitelezési ábrák.) Elméleti rendszertényező.     

A reáljövedelmek változásai, a pénzbetétel és kivonás a lakosság, ill. a nemzetgazdaság szempontjából. B/9 ábra (PGA, ÁGP ábrák inflációs ábrák) Elméleti rendszertényező.                                                            

A helyes árazás, jövedelmezés (bérezés). B/16 ábra. Mellesleg inflációs ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                             

Az infláció. Rész-rendszertényező. B/14/a, B/14/b, B/14/c, B/14/d ábrák. Mellesleg a többi ábra.                                                                          

Pénzügyi elmélkedések a hitelezésről.         

Tartalom:

Azért a lényegről ne feledkezzünk meg.  Elméleti rendszertényező.  

Előzetes gondolatok a hitelezésről és megtakarításról. B/15/a, B/15/b, B/15/c, B/15/d, B/5, valamint a B/20, B/0/1, B/6/c, B/14/d, B/9, GPA, ÁGP ábrák.  Elméleti rendszertényező.                                                          

A torz, káros hitelrendszerek. Elméleti rendszertényező.                   

Valóságos befektetési tanácsadás a kicsiknek (2010-ben). Elméleti rendszertényező.                                                                                        

A 2008-ban kezdődő pénzügyi-gazdasági (túlhitelezési) világválság kapcsán szükséges ismétlések. Elméleti rendszertényező.                                

A hitelezés, az eladósodás, a megtakarítás (nyugdíjrendszer). Rész-rendszertényező. Sok ábra,  B/5/a, B/5/b, B/5/c ábrák. B/15/a, B/15/b, B/15/c, B/15/d, B/5, B/13, valamint a B/20, B/0/1, B/6/c, B/14/d, B/9, GPA, ÁGP ábrák.    (belső tartalommal rendelkezik)                                  

A pénzügyi rendszer összevont rendszertényező összesítése. Rendszertényező. Az összes ábra.                                                         

Rabszolgatartó rendszer 1,5%, feudalizmus 3%, klasszikus kapitalizmus 4,5%,  államkapitalizmus 5%, brezsnyevi szocializmus 5%. Jelenlegi kínai szocializmus 5,1%? Az ötven éven belül elérhető fejlettebb rendszer pénzügyi rendszer százaléka ha felsorolt feladatok, célok a normál piacgazdaság mellett megvalósulnának 7% lehet.

A világ pénzügyi rendszerének problémái, és szabályozása. Rendszertényező. PGA, ÁGP, és más ábrák.                                   

Rabszolgatartó rendszer 0,6%, feudalizmus, 0,8%, klasszikus kapitalizmus 1%, jelenlegi államkapitalizmus 1,2%, brezsnyevi szocializmus 1,2%, jelenlegi kínai szocializmus 1,2%?,  tényleges demokrácia 2%.

       7.   tanulmányrész.

A döntéshozó mechanizmus. A politikai rendszer. A demokrácia beillesztése a döntéshozó mechanizmusba.

Az A/1, A/2, A/4, A/4/1, A/4/2, A/5, A/6 ábrák. Összefoglaló nevük: döntéshozó m. ábrák. Valamint az A/0, és az állami A/21 jelű ábrák. Valamint mellékesen a közösségek K. jelű ábrái, és a hierarchia A/a jelű ábrái.

A demokrácia elemei több ábrán megjelennek. Elsősorban A/0, A/5 A/6, A/10, C/4, C/5, C/10, K/1, (költségvetési szavazólap), másodsorban a döntéshozó mechanizmus A. jelű ábrák, harmadsorban szinte minden ábrán. Összefoglaló nevük: demokratikus e. ábrák.

Tartalom:

A döntéshozó mechanizmussal kapcsolatos bevezető elmélkedések.

Tartalom:

A jólét és a demokrácia. Átvezetés a gazdaságból a társadalomba. Elméleti rendszertényező.                                                                                      

Emlékeztetés az egyszerűsített történelmi rendszerfejlődésre. A nemzetek népek, országok közötti különbségek. D/8, D/9, D/10 ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

A döntéshozó mechanizmussal, a politikai rendszerrel kapcsolatos ismétlések fejezete. Elméleti rendszertényező.                                    

A nemzeti függetlenség még nem demokrácia. A vezetés demokratizálódása és az egész társadalom (népréteg) demokratizálódása. Elméleti rendszertényező.                                                                                         

Modellezzük a döntéshozó mechanizmust. A döntéshozás alapvető rendszere. Elméleti rendszertényező.                                                      

A demokrácia egyszerűen, gyakorlatiasan. Elméleti rendszertényező. 

Alapvető (kisiskolás szintű, friss szemű) elmélkedések a szabályozásról, irányításról, a hatalomról. A nemzet a rendszer, rendszerváltozat hatalmas bonyolult hatalmi, szabályozási térképe. Elméleti rendszertényező.   

A „független” igazságszolgáltatás. A jelen államkapitalista rendszer döntéshozó mechanizmusmásának alapvető hibái. A döntéshozó mechanizmus, az ABDK ábra szerint. A döntéshozó mechanizmusról szóló tanulmányrész egyféle alapvető tematizálása. Mindez összefoglalásszerűen.

ABDK ábra. Elméleti rendszertényező.                                                  

A döntéshozó mechanizmus tényezői (A/1 ábra). A döntéshozó m. ábrái. A hierarchia ábrái. Elméleti rendszertényező.                                           

Hogyan lehet a közvetlen demokráciát beilleszteni a döntéshozó mechanizmusba. Stb..

Tartalom:

A vezetés decentralizáltsága. Rendszertényező. A/1 ábra, a döntéshozó m. ábrái és a többi ábra.                                                                                                            

Rabszolgatartó rendszer 0,7%, feudalizmus 1,2%, klasszikus kapitalizmus 1,8%, jelenlegi államkapitalizmus 2,3%, brezsnyevi szocializmus 2,1%, jelenlegi kínai szocializmus 2,2%. Az 50 éven belül elérhető demokratikus rendszer 2,5%.

A hatalmi vagyoni jellegű vezetés kialakulása, működése és hibái. Az államkapitalista döntéshozó mechanizmusának zavarossága és hibái. A/1 ábra, döntéshozó m. ábrái, és a többi ábra. Elméleti rendszertényező.

Az ellenhatalmi rendszer, képviseleti demokrácia, hatalmi fékek rendszere.  Összevont rendszertényező.

Az ellenhatalmi rendszer. Rész-rendszertényező. Az A/1 ábra, a döntéshozó m. ábrái.                                                                                                     

A hatalmi fékek rendszere a 2006-os, 2007-es magyarországi történések tükrében.  Elméleti rendszertényező.                                                       

A hatalmi fékek rendszere, a képviseleti rendszer. Rész-rendszertényező. Az A/1 és a döntéshozó m. ábrái.                                                          

Az ellenhatalmi rendszer, képviseleti demokrácia, hatalmi fékek rendszere.  Összevont rendszertényező. (összesítés) Az A/1 és a döntéshozó m. ábrái.                                                                                                                  

Rabszolgatartó rendszer 0,8%, feudalizmus 1,2%, klasszikus kapitalizmus 2,2%, jelenlegi államkapitalizmus 2,7%,  brezsnyevi szocializmus 2,3%. Jelenlegi kínai szocializmus 2,5%? A jövő demokratikusabb rendszerének százaléka 3%.  Ez a 3% nem jelentőségre utal inkább, arra hogy kb. még 0,3%-os fejlődés lehetséges.

A döntéshozó mechanizmus meghatározása, felosztása, összefüggései. A jövő lehetséges általam elképzelt döntéshozó intézményrendszere vázlatosan. Elsősorban az A/4, A/4/2 ábra, továbbá az A/1, A/5, A/6 ábrák. A döntéshozó m.  ábrái, és más ábrák. Elméleti rendszertényező.   

Kitérés általában a vezetésre. Elméleti rendszertényező.                   

Az objektív (elfogulatlan) vezető-kiválasztás és leváltás. Rendszertényező. A/4, A/4/1 ábrák. A döntéshozó m ábrái.                                           

Rabszolgatartó rendszer 0,8%, feudalizmus 1%, klasszikus kapitalizmus 1,6%, jelenlegi államkapitalizmus 2,1%, brezsnyevi szocializmus 1,7%, jelenlegi kínai szocializmus 1,9%? Az ötven éven belül kialakítható demokratikus rendszere (tényleges demokrácia) 3%.

A vezetésre vonatkozó szabályozás, egyre precízebb demokratikusabb szabályozás. Rendszertényező. A döntéshozó m. ábrái.                                

Rabszolgatartó rendszer 0,3% feudalizmus 0,5%, klasszikus kapitalizmus 0,9%, jelenlegi államkapitalizmus 1,3%, brezsnyevi szocializmus 1%. A jelenlegi kínai szocializmus 1,1%? A tényleges demokrácia akkor jöhet létre ha ennél precízebb lesz a vezetésre vonatkozó szabályozás és ez még 0,7%-kal növekedhet, vagyis az érték 2%. Ugyanakkor a rendszertényező jelentősége is kb. 2%.

Az állami irányító testületek helyi, szervezeti, feladatbeli szétválasztása. Rendszertényező. Az A/4, A/4/2 és a döntéshozó m. ábrái.                 

Rabszolgatartó rendszer 0,8%, feudalizmus 1,2%, klasszikus kapitalizmus 1,7%, jelenlegi államkapitalizmus 2,2%, brezsnyevi szocializmus 2%, jelenlegi kínai szocializmus 2,1%. Ötven éven belül, a tényleges demokráciában elérhető 3%..

A független, tudományos, szakmai (összehangoló), demokratikus irányítás, ill. testületek kialakítása.  Rendszertényező. A döntéshozó m. ábrái.                                                                                                              

Rabszolgatartó rendszer 0,5%, feudalizmus 0,7%, klasszikus kapitalizmus 1,4%, jelenlegi államkapitalizmus 1,8%, brezsnyevi szocializmus 1,5%. Jelenlegi kínai szocializmus 1, 6%? A tényleges demokráciában, ha majd minden felsorolt elem maradéktalanul megvalósul akkor az 3%-ot jelent.

A demokrácia néhány alapkérdése.  Demokratikus e ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

A klikkesedés megakadályozása.  A szavazások alapvető elvei és szabályozása. A demokratikus döntéshozás néhány problémája és megoldása. Rendszertényező.  A döntéshozó m. ábrái.                  

Rabszolgatartó rendszer 0,3%, feudalizmus 0,6%, klasszikus kapitalizmus 0,8%, államkapitalizmus 1,2%, brezsnyevi szocializmus 1%. Jelenlegi kínai szocializmus  1,2%?  A tényleges demokráciában mikor a felsorolt feladatok tudatosan lesznek teljesítve és ezáltal teljesülnek is akkor e rendszertényező 2%-ot fog jelenteni.

Az állami (országos) demokratikus döntéshozó mechanizmus. Összevont rendszertényező. A/1, A/4, A/4/2, A/ 5, A/6 ábrák. A döntéshozó m. ábrái és más ábrák. Demokratikus e ábrák.

A demokratikus felügyeleti és irányító rendszer. Rész-rendszertényező. A/4, A/4/2 ábra.                                                                                              

A korszerű közvetlen demokrácia.  Rész-rendszertényező. A döntéshozó m. ábrái. Demokratikus e ábrák                                                                 

A demokratikus döntéshozás, objektív tájékoztatás, és közvélemény-kutatás. Rész-rendszertényező. A döntéshozó m. ábrái. Demokratikus e ábrák. (Költésvetésről szóló szavazólap.)                                             

A kisebbség méltányossága, a kár határai, a jóvátétel (kompenzáció). Rész-rendszertényező. A döntéshozó m. ábrái a K jelű ábrák.               

A döntéshozás helyes menete. A futószalag-rendszerű törvénykezés. Rész-rendszertényező. A/6 ábra. A döntéshozó m. ábrái.                            

Jogkiválasztás, jogszűrés a demokratizálódás szempontjából. Rész-rendszertényező. A/6, A/10, a döntéshozó m. ábrái.                            

Az állami (országos) demokratikus döntéshozó mechanizmus Összevont rendszertényező. (összesítés) A/1, A/4, A/4/2, A/ 5, A/6 ábrák. A döntéshozó m. ábrái és más ábrák. Demokratikus e ábrák.                                

Rabszolgatartó rendszer 0,6%, feudalizmus 1,1%, klasszikus kapitalizmus 2,1%, jelenlegi államkapitalizmus 3,1%, brezsnyevi szocializmus 2,7%. Jelenlegi kínai szocializmus 2,9%?  A jövő demokratikus rendszerében, a tényleges demokráciában ha mindez megvalósul akkor az 5%-ot jelent. Másképpen: a tényleges demokrácia eléréséhez duplájára kell növekedni a jelenlegi pozitívumoknak.

A demokratikus ésszerű rendszer. Összevont rendszertényező. A/1, A/5,  a döntéshozó m. ábrák. A demokratikus e.  ábrák, és más ábrák.

Addig nem alakul ki jogállam, amíg nem változik meg az állami hivatalok felfogása, stílusa. Addig nem alakul ki a népnek szolgáló állam, amíg nem változik meg az állami hivatalok, felfogása, stílusa.  Addig nem beszélhetünk fejlettebb rendszerről, demokráciáról, amíg nem változik meg az állami hivatalok, felfogása, stílusa.    Elméleti rendszertényező.  

A tiszta, igazságos gyakorlati panasz jogorvoslati és javaslati rendszer.  Rész-rendszertényező. A/5, a döntéshozó m. ábrái. Más ábrák.    

A kombinált népi ellenőrzés.  Rész-rendszertényező. A/5, a döntéshozó m. ábrák. Más ábrák.                                                                                 

A korrupció, protekció, bürokrácia csökkentése. Rész-rendszertényező.                                                                                                            

Az intézményi (intézményen, testületen belüli) demokrácia. Rész-rendszerényező. A/1, a döntéshozó m. ábrák.                                     

A fejlettebb államkapitalizmus. Átmeneti, kevert döntéshozó mechanizmusok.  Rész-rendszertényező. A/1, A/5, és a döntéshozó m. ábrái.                                                                                                               

A demokratikus ésszerű rendszer. Összevont rendszertényező. (összesítés) A/1, A/5,  a döntéshozó m. ábrák. A demokratikus e.  ábrák, és más ábrák.                                                                                                               Rabszolgatartó rendszer 1%, feudalizmus 1,8%, klasszikus kapitalizmus, 2,6%, jelenlegi államkapitalizmus 3,7%, brezsnyevi szocializmus 3,3%. Jelenlegi kínai szocializmus 3,5%? Tényleges demokrácia 5%.

A keveredések, zavarosságok és ezekből adódó hibák megszüntetése. Stb..

Tartalom:

A fejlődés alapvető ellentmondásai azok feloldása. A döntéshozó mechanizmus lényeges része a programalkotó-elfogadó és megvalósító mechanizmus.   Elméleti rendszertényező.                                             

Az ésszerű, átlátható társadalmi szerkezet (rendszer). Rendszertényező. A/1, a döntéshozó m. ábrák.                                                                                                    

Rabszolgatartó rendszer 0,3%, feudalizmus 0,7%, klasszikus kapitalizmus 1,3%, államkapitalizmus 2%, brezsnyevi szocializmus 1,5%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,7%?. A tényleges demokráciában ha felsorolt feladatok nagyrészt teljesítve lesznek akkor ez a tényező a rendszer szempontjából 3%-ot jelent.

A közérzet (népérzet) közízlés (népízlés) figyelembe vétele. Állampolgári jogok. Elméleti rendszertényező.                                                          

         8.     tanulmányrész.

 A szociális rendszer.  A társadalmi, (hatalmi, vagyoni) hierarchia.

A témával közvetlenül összefügg, az állam szerepéről, nagyságáról irt fejezetek.  Az állam hatékonyságáról irt fejezet. A költségvetésről írt fejezet. A hatalmi fékek rendszere a 2006-os magyarországi történések tükrében c. fejezet.  

Az A/0 A21/a, A21/b ábrák. Az A. jelű ábrák. Döntéshozó m. ábrák.

Tartalom:

A szociális rendszer.

Tartalom:

Az igazságos, arányos jövedelmi, vagyoni (életszínvonalbeli) hierarchia, valamint a társadalmi támogatási rendszer alapvetései (evidenciái) kisiskolás szinten, és felsorolásszerűen. Elméleti rendszertényező.     

A szociális rendszerrel kapcsolatos néhány probléma, kategória.  Elméleti rendszertényező.                                                                                       

Az alsó, a szegény réteg felosztása. A pontozásos rendszer. A jövő szociális telepei. A közmunkarendszer. Megoldások Elméleti rendszertényező.   

A szociális rendszer. Rendszertényező. A/1 ábra, és a B jelű ábrák.    

Rabszolgatartó rendszer 1%, feudalizmus 1,6%, klasszikus kapitalizmus 2,5%, jelenlegi államkapitalizmus 3,3%, brezsnyevi szocializmus 3,5%. Jelenlegi kínai szocializmus 3,4%?  A jövő demokratikus rendszere a tényleges demokrácia szociális rendszerében még lehetséges további 0,6%-os fejlődés tehát az elérhető százalék 4%.

A szociális biztonság, létbiztonság, munkabiztonság elsősorban a legalsó, a szegényréteg vonatkozásában. Rendszertényező.                                     

Rabszolgatartó rendszer 0,7%, feudalizmus 1,3%, klasszikus kapitalizmus 1,9%, államkapitalizmus 2,7 %, brezsnyevi szocializmus 3,7%. Jelenlegi kínai szocializmus 3%? Tényleges demokrácia 4%.

 A társadalmi, hatalmi, vagyoni hierarchia. A politikai, hatalmi jogok.

A/a/2, A/a/3, A/a/7, A/a/8 ábrák, B/17 ábra. Másodlagosan, a döntéshozó m. ábrák és a  rendszerfejlődés D jelű ábrák.

Tartalom:

Bevezető elmélkedések az igazságos arányos emberek közötti különbségekről.  Elméleti rendszertényező.                                      

Az emberi életek, (szélesen értelmezett életszínvonalak) közötti különbségek. A rendszer és állam viszonyok, változások, az ABD/1 ábra elemzése. Továbbá a B/1/a ábra, az A jelű, hierarchiáról szóló  ábrák. A D jelű, fejlődésről szóló ábrák. Elméleti rendszertényező.                  

A hatalmi és vagyoni hierarchia elméleti elemzése.  A/a/2, A/a/3, A/a/7, A/a/8 ábrák. B/17-as táblázat. Elméleti rendszertényező.             

Az igazságos, és arányos hatalmi, vagyoni hierarchia felügyelete. A hatalmi (politikai) jogok megfogalmazása és gyakorlati megvalósítása. Rendszertényező. A/a/2, A/a/3, A/a/3, A/a/7, A/a/8 ábrák, B/17 táblázat, A/1 ábra.                                                                                                                       Rabszolgatartó rendszer 0,6%, feudalizmus 1%, klasszikus kapitalizmus 1,6%, jelenlegi államkapitalizmus 2%, brezsnyevi szocializmus 1,8%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,9%? A tényleges demokráciában amennyiben a felsorolt feladatok döntően teljesítve lesznek akkor e rendszertényező 3% jelenthet a rendszer szempontjából.

  

        9.   tanulmányrész.

 Világnézet, ideológiák, erkölcs (tudatalakulás 3.)

E tanulmányt az ilyen, vagyis a tudattal (tudás, vélemény, világnézet, stb.) foglalkozó fejezetekkel kezdtem. Ezt a hatalmas összetett problémakört e fejezetcsoportban folytatom.

C/ 20, C/1, C/2, C/2/2, C/3, C/4, C/5, C/10 ábrák valamint az ABC/3, B/0 ábra és más ábrák.

Tartalom.

Bevezető általános  elmélkedések.

Tartalom:

Kitérés a kaotikus tudat témájának rendezésére. Elsősorban a C/20, másodsorban más C. jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                

A világnézet és annak történelmi alakulása. Elméleti rendszertényező.

A világnézethez kapcsolódó ismétlések fejezete. Elméleti rendszertényező.

                                                                                                                

A jelen világnézetei, ideológiái.

Tartalom:

Alapvető eszmei, politikai irányultságok, és az ideológiai köpönyeg jellegű politizálás. A jelen ideológiai zavarossága. Elmélkedés a belülről való megreformálásról, fejlesztésről. Elméleti rendszertényező.                

Gondolatok a jelenlegi ideológiai irányzatokról (szociáldemokrácia, liberalizmus, kereszténydemokrácia, konzervativizmus, jobboldal, baloldal, stb.). Elméleti rendszertényező.                                                               

A jelenlegi (államkapitalista) pártideológiák, esetleges történelmi kialakulása.  A pártideológiák sekélyesek ellentmondásosak, zavarosak, klikkesedés-gerjesztők, ezért a politika, gazdaságpolitika is ilyen. A valóságos politikai törésvonalak.  Elméleti rendszertényező.           

További általános elmélkedések.

Tartalom:

Mi a különbség a szubjektív világnézeti alapelvek és az objektív társadalomtudományos igazságok alapelvek, valamint a rendszer alapvető elvei között. A C jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                    

Megint beleütközünk a társadalomtudomány problematikájába. Pontosabban abba, hogy jelenleg a társadalomtudomány alulértékelt, nem tölti be a szerepét. C/20, C/10, C/1 ábra, egyéb C jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

Az egyszerűsített rendszerfejlődés és az egyszerűsített világnézet. A fontosabb közösségi szellemiségek. (D/8, D/9, D/10 ábra). Elméleti rendszertényező.                                                                                       

A tudatformálódás fontos tényezői a rendszer és a közerkölcs. A C jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                          

A tudatformálódás fontos tényezői a világhierarchia és a kultúra. Elméleti rendszertényező.                                                                                     

A politikai (társadalomtudományos) vélemények C/2-es ábra. A C jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                    

Néhány alapvető egyszerű definíció.  Elméleti rendszertényező.     

A fejlettebb jövő világnézete.

Tartalom:

A világnézet, mint alapvető (szubjektív) elvek, felfogások. A C. jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                                     

A világnézet, gyakorlatilag a feladatok szempontjából. Rendszertényező.  C jelű ábrák.                                                                               Rabszolgatartó rendszer 1, feudalizmus 1,5, klasszikus kapitalizmus 2,3, jelenlegi államkapitalizmus 3,1, brezsnyevi szocializmus 2,7. Jelenlegi kínai szocializmus 2,7? A tényleges demokráciában, mikor a felsorolt feladatok döntően megvalósulnak a világnézet 4,5%-ot fog érni.

Elmélkedések némely alapvető felfogásokról. „A rendszer nagyjából jó” felfogás cáfolata. Kiegészítés az istenhit világnézethez. A világnézet és a változtatás szellemisége kiegészítése.  Elméleti rendszertényező.    

A világnézet és a társadalomtudományok összefüggései. C. jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                   

Ne felejtsük el, hogy e tanulmányrész közvetlen testvérei „a gondolkodástan” témájú tanulmányrész, valamint az „erkölcs” témájú tanulmányrész, valamint az „állami tudatalakítás” témájú tanulmányrész.  Az említett tanulmányrészekben jó eséllyel meg lehet találni azon kérdésekre választ, amelyekre e tanulmányrész nem válaszol.

      10.   tanulmányrész.

Állami tudatalakítás. Rendszerből eredő társadalomtudomány, oktatás, tájékoztatás, manipuláció.  (tudatalakulás 4.)

A C/1, C/4 ábrák, a többi C jelű (tudat ábrák) ábra. Az A/5, D/0 ábra és más ábrák.

Tartalom:

Tudomány és oktatás.

Tartalom:

A társadalomtudomány (általában a tudomány) és a tudományos politika jövőbeli optimális kapcsolata.. A C jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                     

A vezetéstől független, tudomány, társadalomtudomány a társadalomszervezés (rendszer) hatalmi (önrendelkezési) szerkezetének szempontjából. Az ABDK ábra. Elméleti rendszertényező.                    

A társadalomtudományok és azok oktatása. Általában az oktatás. Rendszertényező. A C/1, C/4 ábrák, a többi C jelű (tudat ábrák) ábra.                                                                                                                    Rabszolgatartó rendszer 1%, feudalizmus 2%, klasszikus kapitalizmus 3%, jelenlegi államkapitalizmus 4%, brezsnyevi szocializmus 3,8%, jelenlegi kínai szocializmus 4%, tényleges demokrácia 6%.

A társadalomtudományok (külön-külön) mennyisége, minősége (színvonala) a tudatformálás szempontjából. Rendszertényező. A C/1, C/4 ábrák, a többi C jelű (tudat ábrák) ábra.                                                                   

Rabszolgatartó rendszer 2,2%, feudalizmus 3,6%, klasszikus kapitalizmus 5,2%, jelenlegi államkapitalizmus 6,6%, brezsnyevi szocializmus 6,2%. Jelenlegi kínai szocializmus 6,3%? Tényleges demokrácia 10%. A tényleges demokráciában a társadalomtudomány értéke 10%.

A történelmi fejlődés nem letisztulás, hanem zavarosság irányában halad. Az érzés, érzelem és értelem összefüggései és a rendszer. A jelenlegi alacsony színvonalú, elfogult, zavaros, felületes történelemlátás, rendszerértékelés. A C/1, C/4 ábrák, a többi C jelű (tudat ábrák) ábra.  D/0 ábra.  Elméleti rendszertényező.                                                                 

A természettudományok és azok oktatása. Rendszertényező. A C/1, C/4 ábrák, a többi C jelű (tudat ábrák) ábra.                                              

Rabszolgatartó rendszer 1,2%, feudalizmus  2,3%, klasszikus kapitalizmus 3,5%, jelenlegi államkapitalizmus 4.4%,  brezsnyevi szocializmus 4,3%. Jelenlegi kínai szocializmus 4,3%?  A jövő demokratikus rendszer rendszere  5%.

A tudatalakulás és rendszer. Rendszertényezők másfajta kategorizálása, és a gyakorlati rendszerváltás. A C/1, C/4 ábrák, a többi C jelű (tudat ábrák) ábra. Elméleti rendszertényező.                                                           

Köztájékoztatás, politikai tájékoztatás.

Tartalom:

A közszolgálati tájékoztatás és a pozitív manipulációtudomány. Összevont rendszertényező. A C/1, C/4 ábrák, a többi C jelű (tudat ábrák) ábra.  

A közszolgálati tájékoztatás és általában média. Rész-rendszerényező.                                                                                                                

A felületes locsogás rendszeréből el kell jutni a tiszta beszéd, a vállalások rendszeréig. Az unalmasság és az otromba manipuláció látszatának elkerülése. Az alapelvek, a jelmondatok, a propaganda, a programok, a tájékoztatás. Elméleti rendszertényező.                                                 

A vezetési (irányítási, tájékoztatási) stílusok – és a manipulációtudomány.  Elméleti rendszertényező.                                                                     

A pozitív manipulációtudomány (igazmondó, objektív tájékoztatás, meggyőzés, a manipuláció leleplezése).  Rész-rendszertényező. C jelű ábrák.                                                                                                              

A közszolgálati tájékoztatás és a pozitív manipulációtudomány. Összevont rendszertényező. (összegzés) A C/1, C/4 ábrák, a többi C jelű (tudat ábrák) ábra.                                                                                                          Rabszolgatartó rendszer 2%, feudalizmus 2%, klasszikus kapitalizmus 2%, jelenlegi államkapitalizmus 2,5%, brezsnyevi szocializmus 2,5%. Jelenlegi kínai szocializmus 2,5%? A tényleges demokráciában mikor a felsorolt feladatok nagyrészt megvalósulnak és fejlődés a manipulációs stílus felöl visszakanyarodik az őszinte meggyőzés stílusa, ill. az értelmesedés erkölcsösödés  felé akkor az 5%-ot jelent majd rendszer szempontjából.

Új helyzet: a fokozott szellemi környezetszennyezés, a politika és a politikai média bulvárosodása, reklámozódása miatt, a manipuláció, tudattorzítás erősödése. Elméleti rendszertényező.                                                

A kínálat (lét) és a kereslet (tudat) problémája. A dafke-hatás problémája. Elméleti rendszertényező.                                                                    

Gondolatok általában a közlésekről valamint a jó, az értelmes, az igazságot szolgáló, és a rossz, az értelmetlen, az igazságtalanságot, harcot, zavarosságot szolgáló vitákról. Gondolatok a társadalomismeretről. Elméleti rendszertényező (ismételt fejezet)                                                        

Általános, valamint kiegészítő elmélkedések a tájékoztatásról. Elméleti rendszertényező.                                                                                    

A tudatformáló tényezők történelmi fejlődése. D/0 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                                     

Az alapvető (objektív mértékadó) statisztika. A társadalmi (rendszer) fejlettség mérése. Rendszertényező. A C/1, C/4 ábrák, a többi C jelű (tudat ábrák) ábra.                                                                                            

Rabszolgatartó rendszer 0,6%, feudalizmus 0,8%, klasszikus kapitalizmus 1,2%,  jelenlegi államkapitalizmus 1,8%, brezsnyevi szocializmus 1,5%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,5%?  Tényleges demokrácia 3%.

A tudatformáló rendszertényezők összefüggései. A törvények szelleme, mint tudatformáló rendszertényező. A C/1, C/4 ábrák, a többi C jelű (tudat ábrák) ábra. Elméleti rendszertényező.                                             

            11.    tanulmányrész.

Jog, jogrendszer. A helyes szabályozás.

Jog, szabályzás, igazságosság  ábrák: elsősorban A/10, A/11 ábrák. Továbbá, A/1 A/5,A/6, B/4, C/10, C/5 ábrák. Másodlagosan a döntéshozó m. ábrák, B/0,  B/0/2 ábrák. Összefoglaló név: a jog ábrái. Továbbá részben a K. jelű ábrák, és hierarchia A/a. jelű ábrák és szinte minden ábra.

Tartalom:

Bevezetés

Tartalom:

Általános elmélkedések a jogról, az ismétlések tükrében. A/10 ábra, A/0 ábra, a jog ábrái. Elméleti rendszertényező.                                           

Az alapvető jogelvek. Néhány alapvető jogi, erkölcsi kategorizálás. A/11 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                              

A jó törvénykezés alapjai. A/11 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                                     

A jelenlegi alkotmány hibái. A jogfejlődés, az alkotmányfejlődés. Rendszertényező. A/10 ábra, a jog ábrái.                                         

Rabszolgatartó rendszer  0,8%, feudalizmus 1,4%, klasszikus kapitalizmus 2,3%, jelenlegi államkapitalizmus 2,9%, brezsnyevi szocializmus 2,4%, jelenlegi kínai szocializmus, 2,6%, tényleges demokrácia 4%.

Az alapvető joghibák

Tartalom:

A jelenlegi jog néhány általános hibája.  A/10 ábra. A jog ábrái.                                                                                    Elméleti rendszertényező.                                                                        

A hatékony és demokratikus jog. A demokrácia ábrái, a jog ábrái.                                                                                  Elméleti rendszertényező.                                                                     

A vezetői vállalásokról szóló törvény kialakítása. A vezetői felelősségről szóló törvény kialakítása. A statisztikai adatok változásából kiinduló törvénykezés kialakítása. Elméleti rendszertényező.                        

A kiváltságos jog és jogegyenlőtlenség. Rendszertényező. A/10 ábra, a jog ábrái.                                                                                                        Rabszolgatartó rendszer 0,5%, feudalizmus 1,1%, klasszikus kapitalizmus 2,3%, jelenlegi államkapitalizmus 3,1%, brezsnyevi szocializmus 2,5%, jelenlegi kínai szocializmus 2,7%. Amennyiben az felsorolt feladatok megvalósulnak (valószínűleg megvalósulnak) a jövő demokratikus rendszerében a kiváltságos jog jelentősen csökken és ez 3,5%-ot ér.

Az állam automatikus intézkedése. A jelen jog bűnözőpárti. Az elégtelen jog felső oldala a rendszer, a végrehajtó oldala, az alsó oldala, a rendőrség. Nem lesz addig normális jog, amíg nincs hatékony, tisztességes rendőrség. Elméleti rendszertényező.                                                                  

A jogorvoslati egyenlőség. A jelenlegi jogorvoslat egyik nagy hibája, hogy a törvényeket, rendeleteket, szabályozásokat szinte nem lehet támadni. Rendszertényező. A/10 ábra, a jog ábrái.                                        

Rabszolgatartó rendszer 0,3%, feudalizmus 0,6%, klasszikus kapitalizmus 1.2%, jelenlegi államkapitalizmus 1,6%, brezsnyevi szocializmus 1,4%. Jelenlegi kínai szocializmus1,5%? A tényleges demokráciában elérhető érték ha az említett feladatokat jelentős mértékben, és minőségben végrehajtják 2%.

A jog, az igazságszolgáltatás történelmi általános fejlődése. A/10 ábra. A jog ábrái. A fejlődés D. jelű ábrái. A hierarchia ábrái.                                                                                          Elméleti rendszertényező.                                                                    

A jogilleszkedés, jogpontosság, az ésszerű és értelmezhető jog.  Rendszertényező. A/10 ábra. A jog ábrái.                                      

Rabszolgatartó rendszer 0,8%,  feudalizmus 0,9%, klasszikus kapitalizmus 1%, jelenlegi államkapitalizmus 1,1%, brezsnyevi szocializmus 1,1%, kínai szocializmus 1,1%. Ötven éven belül, fejlettebb demokráciában 1,5%. Ha  általában az igazságosság mint szükséglet felértékelődik, ha  ez irányú jogszűrés fejlődésének következtében legalább 30%-kal csökken a pontatlan, zavaros érthetetlen, értelmezhetetlen, ésszerűtlen, egymásnak ellentmondó törvények száma akkor elérhető az 1,5%.

A látszatjog, látszatintézkedés. Rendszertényező. A/10 ábra. A jog ábrái.                                                                                                               Rabszolgatartó rendszer 0,7%, feudalizmus 1,1%, klasszikus kapitalizmus 1,4%, jelenlegi államkapitalizmus 1,7%, brezsnyevi szocializmus 1,6%, kínai szocializmus 1,7%. Ötven éven belül a tényleges demokráciában jogszűrés, megszüntetés, átalakítás által elérhető hogy látszatjog 30-40%-kal csökkenjen, ami 2%-ot jelent.

Az összemosó jog, az árnyalatlan (aránytan) jog és más jogi problémák. Elméleti rendszertényező.                                                                  

Az összemosó (egyben igazságtalan, aránytalan) jog. Rendszertényező. A/10 ábra. A jog ábrái.                                                                                             

Rabszolgatartó rendszer 0,6% feudalizmus 0,8%, klasszikus kapitalizmus 1,2%, jelenlegi államkapitalizmus 1,2%, brezsnyevi szocializmus 1,1%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,1%? A tényleges demokráciában mikor minimálisra csökken az összemosó jog 2%.

A többség és kisebbség érdeksérelme. K. jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

A közösségek közötti viszonylagos egyenlőség elve és demokratikus megvalósítása. K. jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                   

A megvalósíthatóság, valamint a büntetések célja. Rendszertényező. A/10 ábra.                                                                                                        Rabszolgatartó rendszer 0,8%, feudalizmus 1%, klasszikus kapitalizmus 1,2%, jelenlegi államkapitalizmus 1,3%, brezsnyevi szocializmus, 1,2%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,2%? Tényleges demokrácia 2%.

Igazságszolgáltatás, közbiztonság. Rendszertényező. A/10 ábra. A jog ábrái.                                                                                                              Rabszolgatartó rendszer 0,8%, feudalizmus, 1,8%, klasszikus kapitalizmus 2,2%, államkapitalizmus 2,7%, brezsnyevi szocializmus 2,6%. Jelenlegi kínai szocializmus 2,6%? Tényleges demokrácia 4%.

Addig nem alakul ki jogállam, amíg nem változik meg az állami hivatalok felfogása, stílusa. Addig nem alakul ki a népnek szolgáló állam, amíg nem változik meg az állami hivatalok, felfogása, stílusa.  Addig nem beszélhetünk fejlettebb rendszerről, demokráciáról, amíg nem változik meg az állami hivatalok, felfogása, stílusa.                      Elméleti rendszertényező. (ismételt fejezet)                                                                                         

A szabályozás

Tartalom:

Alulszabályozottság és túlszabályozottság, a szabályozás arany középútja. A hosszú, közép és rövid távú tervezés problémája. A bürokratikus, működésképtelen ügyintézési rendszerek helyett létre kell hozni a működő ügyintézési rendszereket.   Rendszertényező. A/10 ábra, a jog ábrái. A fejlődés D jelű ábrák.                                                                            

Rabszolgatartó rendszer 1%, feudalizmus 1,6%, klasszikus kapitalizmus 2,3%, jelenlegi államkapitalizmus 3,1%, brezsnyevi szocializmus 2,2%. Jelenlegi kínai szocializmus. 2,9%? Tényleges demokrácia 4%.

Az arany középutak és a végtelen fejlődés. A fejlődés D jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                  

A szabályozás, jog, problémaköre az önrendelkezési (önálló hatalmi) fok és a demokráciaszint vonatkozásában. Az önrendelkezési fok és a demokráciaszint összefüggései és megállapításai.  Elsősorban az ABDK ábra.  Elméleti rendszertényező.                                                          

A szabályozási problémák gyakorlati megoldása.  Rendszertényező. A jog ábrái. A C/11 ábra.                                                                                            

Rabszolgatartó rendszer 0,3% feudalizmus 0,5%, klasszikus kapitalizmus 0,7%, jelenlegi államkapitalizmus 1%, brezsnyevi szocializmus 0,9%. Jelenlegi kínai szocializmus 1%? Tényleges demokrácia 1,5%.

        12.    tanulmányrész.

A kisközösségek, a civil szféra. A nemzetiségi problémák. A kultúra (tudatalakulás 5)

A K (K/1, K/2, K/3, K/4, K/5) jelű ábrák. Valamint ABDK, A/0, D/0/a, D/0/b, C/20, ABCD/2  ábrák.

Tartalom.

Bevezető gondolatok.

Megpróbálok rendet tenni e meglehetősen szerteágazó problémakörben. Elméleti rendszertényező.                                                                          

Vázlatos, összefoglaló elmélkedés az emberré válásról. Elméleti rendszertényező.                                                                                        

A rendszer, rendszerfejlődés és a kisközösségek (többé-kevésbé beleértve a nemzetiségeket is) viszonya.

Tartalom:

A rendszer és az állam és a kisközösségek (civil szféra), valamint magángazdaság, és a magánszféra. A/0, D/0/a, D/0/b, ABDK ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                        

Az államról való elmélkedés másik oldala. A kisközösségi szolgáltató állam. D/0/a,  D/0/b ábrák. Elméleti rendszertényező.   (ismételt fejezet)                                          

A kisközösségek (többé-kevésbé beleértve a nemzetiségeket is) a társadalom hatalmi, önrendelkezési szerkezetének (szabályozásnak) viszonylatában.

Tartalom:

E tanulmányrész (helyes kisközösségi, nemzetiségi politika) előzetes kibővített összefoglalása. ABDK ábra.  Elméleti rendszertényező.       

Közösségek és önrendelkezés. K/1, K/2, K/3, K/4, K/5 ábrák. Elméleti rendszertényező.

                                                                                      

A nemzetek, népek, a kisközösségek, a nemzetiségek és a világközösség. A népek, nemzetiségek, a népkarakter. A nemzetiségi problémák. A nemzet, a többségi nép, és a nemzetiségek és ezzel kapcsolatos (rasszizmus, nacionalizmus) problémák. Egy nemzetiség, pl. a cigányság problémaköre.

Tartalom:

A közepes demokratikus (nemzetek közötti) világszövetség. A K/2, és a K jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.

A szélsőségek kártékonysága. Az elmaradott nemzetiségek, pl. a cigányság problémaköre. Elméleti rendszertényező.                                           

A helyes közösségi, kisközösségi, nemzetiségi, valamint kisebbségi (civilszféra) politika. Rendszertényező. K/4 ábra és a K jelű ábrák.

Rabszolgatartó rendszer 1%, feudalizmus 2%, klasszikus kapitalizmus 3%, jelenlegi államkapitalizmus 4%, brezsnyevi szocializmus 3,5%. Jelenlegi kínai szocializmus 3,6%? A jövő demokratikus rendszere 5,5%.

A nép, a nemzetiségek, a kisközösségek és a kultúra. A kultúra. (A népek, nemzetiségek, a népkarakter.)

A kultúra általános vonatkozásai, feladatai. K/5 ábra. K jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                   

A kultúra további elemzése.  K/5 ábra. Elméleti rendszertényező.  

A helyes kulturális politika. Rendszertényező. K/5 ábra. K jelű ábrák. Másodlagosan, C jelű ábrák.                                                                      

Rabszolgatartó rendszer 1,5%, feudalizmus 2,5%, klasszikus kapitalizmus 4%, államkapitalizmus 4,3%. brezsnyevi szocializmus 4,1%,  Jelenlegi kínai szocializmus 4,1%?  A jövő demokratikus rendszere 5%.

        13.        tanulmányrész

A lelki élettel (érzelmekkel) és erkölccsel kapcsolatos gondolatok, tanítások.

(tudatalakulás 6)

C jelű ábrák.

Tartalom:

Bevezető elmélkedések.                                           

Újra és újra tisztázni szükséges az alapvetéseket, legalábbis meg kell próbálni.

Szükségszerűen többnyire ez is az önzésről, önzetlenségről szól.                                                                                                            

Milyenek legyünk? - de ez előtt nem árt tisztázni, milyenek vagyunk.                                                                     

Általában az önzetlenség (jóindulat), és az önzőség (rosszindulat.)                                                              

Önzetlenség, jóindulat, szeretet és a másvilági megítéltetés.                                                                         

Az érzelmi világ, a lelki élet és a lelki fájdalmak feloldása. A lelki sérülések, fájdalmak feldolgozó enyhítő gondolatai, technikái, ill. a lelki örömérzések kiteljesítése.                                         

Az érzés, érzelemmechanizmus vázlatos összefoglalása. C/30 ábra.                                                                     

Csapongó gondolatok erkölcsi, vallási, hitbéli kérdésekről. Jézus tanításai.                                                                   

Az arányos (hozzátartozói) szeretet-tisztelet.            

Elmélkedések a kritikáról, az emberi kapcsolatokról, a hétköznapi konfliktusokról, és azok megoldásáról.  

A teljesség igénye nélkül a családról és a gyereknevelésről. A gyereknevelés egyben önmagunk nevelése is.  Néhány további erkölccsel kapcsolatos probléma felvetése, ismétlése. C/11 ábra.            

Néhány további erkölccsel kapcsolatos probléma felvetése, ismétlése.  Erkölcsi, jogi paradoxonok (szinte megoldhatatlan problémák). Mindazt, amit eddig elmondtam, átértékelik, de nem érvénytelenítik, a szinte megoldhatatlan problémák.

                                         

Az adás (jóindulat szeretet, önzetlenség) a szervezett, fejlett társadalmi rendszerekben. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.  

Össze-vissza elmélkedések a munkával, a szakmunkával, a kreatív szakmunkával, az emberi alkotásokkal kapcsolatban.                      

Mekkora áldozatot hozzunk a jó úton haladás érdekében, feltéve, hogy ráfaragunk, ha nem állunk be a rosszak közé. Mekkora áldozatot tehetünk a ránk bízott emberekre. A nemzetérdek problémája. Azért az önzetlen, lelkiismeretes vezetésnek nincs könnyű dolga. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés                                                                                  

        14.     tanulmányrész.

Egyéb fontos rendszertényezők és témák. Verseny, haladás, demokrácia, külpolitika, háború, népkarakter, stb..

 Az ABC/2 ábra. Más ábrák.

Tartalom:

Egyéb fontos rendszertényezők

Tartalom:

A verseny (külön). Rendszertényező. Az ABC/2 ábra. Más ABC és egyéb ábrák.                                                                                                                                                              

Rabszolgatartó rendszer 1,2%, feudalizmus 1,8%, klasszikus kapitalizmus 2,6%, jelenlegi államkapitalizmus 3,2%, brezsnyevi szocializmus 2,6%, jelenlegi kínai szocializmus 3,1% (?). Amennyiben a felsorolt célok, feladatok teljesülnek a tényleges demokráciában elegendő jó verseny alakul ki az 4%-ot ér.

A választékbőség. Az optimális választékbőség és az előzetes szelekció. Rendszertényező.  ABC/2 ábra. Más ábrák.                                             

Rabszolgatartó rendszer 0,4%, feudalizmus 0,8%, klasszikus kapitalizmus 1,2%, jelenlegi államkapitalizmus 1,6%, brezsnyevi szocializmus 1,3%, jelenlegi kínai szocializmus 1,6% (?). A tényleges demokráciában elérhető százalék, ha felsorolt feladatok nagyrészt teljesítve lesznek 2%.

A megújulás, fejlődés, haladás (külön) gyakorlati szempontból. Rendszertényező. Az ABC/2 ábra. A D jelű (fejlődés) ábrák.                                               

Rabszolgatartó rendszer 0,6%, feudalizmus 1%, klasszikus kapitalizmus 1,6%, államkapitalizmus 2%, brezsnyevi szocializmus 1,8%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,9%? Tényleges demokrácia 3%.

Néhány a jövővel kapcsolatos ismétlés. Elméleti rendszertényező.    

  

A demokrácia (külön) gyakorlati szempontból. Rendszertényező. Az ABC/2 ábra. A demokratikus e. ábrák.                                                         

Rabszolgatartó rendszer 0,3%, feudalizmus 0,7%, klasszikus kapitalizmus 1,2%, jelenlegi államkapitalizmus 1,7%, brezsnyevi szocializmus 1,4%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,5%? A tényleges demokrácia 3%

.

A háború.  ABC/2 ábra. Más ábrák. Elméleti rendszertényező.        

A természeti erőforrások fogyása és a világ. Az ABC/2 ábra, A B/10 ábra.   Elméleti rendszertényező.                                                                                                                         

A jelenlegi világvezetés. A fejlődéshez szükséges világszövetség. Megszállások és szövetségek. Az ABC/2 ábra. A K jelű ábrák.  Elméleti rendszertényező.                                                                                                                                                          

A külpolitikai kategóriák. A külföld, a világ, mint felettes hatalom. Elméleti rendszertényező.                                                                                    

Külpolitika és béke. Rendszertényező. Az ABC/2 ábra. A K jelű ábrák. Más ábrák.                                                                                                        Rabszolgatartó rendszer 1,5%, feudalizmus 2,5%, klasszikus kapitalizmus 4%, jelenlegi államkapitalizmus 5,5%, brezsnyevi szocializmus 5%. Jelenlegi kínai szocializmus 5,4%? Az ötven éven belül elérhető tényleges demokrácia 8%.

Az új, halmozódó nemzetközi problémák megoldatlansága és ezek erősödése. Rendszertényező. D jelű ábrák.                                        

Rabszolgatartó rendszer 0%. történelmi feudalizmus 0%. történelmi klasszikus kapitalizmus 0%, jelenlegi államkapitalizmus -4,2. jelenlegi kínai szocializmus -1,1 ( kerekítve). A tényleges demokrácia 0%. A többi rendszert nem számolom a táblázatba, de azért felsorolom: iszlám államok

-0,9% ( kerekítve) jelenlegi kommunista államok – 0,4%, jelenlegi egyéb államok -0,4%   

A rendszerek és azok alapvető egyszerű logikája, az ABC/3 ábra elemzése. Elméleti rendszertényező.                                                                       

A gyakorlati rendszertényezők (általában a rendszertényezők) összesítése. A rendszerek összefoglalása.  Az ABC/4, ABC/5, ABC/6 táblázatok (ábrák) előzetes elemzése. Speciális rendszertényező.                                   

 Befejező elméleti rendszertényezők. Fontos összefoglalások.

Az ABC/2 ábra, és más ABC és egyéb ábrák.

Tartalom:

Alapvetések a nemzetről, népről, a nemzet fogyásáról, a kultúráról. Elméleti rendszertényező.                                                                                     

A nacionalizmus (rasszizmus) és népkarakter. Az ABC/2 ábra, és más ABC és egyéb ábrák.  Elméleti rendszertényező.                                         

Mit tehetne (sajnos nem tesz) többek között a társadalomtudomány és a vezetés a probléma megoldásra. A rasszizmus némely pszichológia vonatkozása. Elmélkedések a népkarakter tudományról. Elméleti rendszertényező.                                                                                    

A globalizálódás és globalizáció. Az ABC/2 ábra, és más ABC és egyéb ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                        

A népi (néprétegű, lakossági) elégedetlenség, népi zavargások, népfelkelések, forradalmak. Az ABC/2 ábra, és más ABC és egyéb ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                      

A kommunizmus és a kommunista jellegű kisközösségek. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

Az ABC/1 ábra elemzése. Elméleti rendszertényező.                           

Kimaradt és összefoglaló gondolatok a demokráciáról. A demokratikus e. ábrák, és más ábrák. Elméleti rendszertényező.                                  

Hozzunk létre egy korszerű népszavazási, közvélemény-kutatási rendszert. Hozzuk létre a VAKITFED Demokratikus Néptársaságot. Elméleti rendszertényező.                                                                                        

      15. utolsó, befejező, tanulmányrész. 

Rendszerfejlődés 3. A vezetés. Az EU. Az egész tanulmány kiegészítése, összefoglalása.

A D. jelű ( fejlődés) ábrák. Más ábrák.

Tartalom:

A rendszerfejlődés befejező elméleti rendszertényezői.

Tartalom:

Az egyszerűsített rendszerfejlődés és a történelmi fejlődés. Elméleti rendszertényező. (D/8,  D/9  ábrák)                                                      

A jelenlegi fejlett országok rendszerfejlődése és azok hibái.  A hullámlépcsős fejlődés elemzése.  A D. jelű ábrák.  Elméleti rendszertényező.                                                                                                             

A nagyon hosszú távú (rendszereken átívelő) fejlődés, történelmi diktatórikus torzulás. A D. jelű ábrák, és más ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                        

A befejezéshez és a tanulmány-kiegészítéshez illeszkedő ismétlések. Elméleti rendszertényező.                                                                                      

A vezetés, a hatalmi szerkezet, az EU.

Tartalom:

A vezetés. Elméleti rendszertényező.   (Külön tartalomjegyzékkel rendelkezik.)

Az egész tanulmány kiegészítése, a rendszer (társadalom, nemzet) hatalmi önrendelkezési, szabályozási szerkezete. ABDK ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                                      

Kapcsolódó ismétlések.

Az Európai Unió. Elméleti rendszertényező.                                       

Befejező és kiegészítő elmélkedések.

Tartalom:

Befejező rendszertani kiegészítések, felsorolások. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                                                            

Egyéb általános, össze-vissza, sok helyre illő kiegészítések. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                             

Elmélkedés a kínálat-kereslet (szinte termelés-fogyasztás) egyensúlyáról, a teljesség igénye nélkül.  Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                                                                                              

Háborgások egy sikertelen olimpia kapcsán, avagy egy nemzet lecsúszásának (rendszeren kívüli) receptje.  Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                                                                                                                                                                                      

Országok, népek és mellesleg emberek alapvető viszonyai (és lehetséges optimális viszonyai) néha kisiskolás szinten. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                                                                 

Kiegészítő elmélkedések a joghoz, az erkölcshöz. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                                                           

 A társadalom-szempontú értékelés. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                                                                               

Az ember vajon „eredendően” zavaros, értelmetlen, logikátlan élőlény? Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                                                                 

Reakciók a 2010 - 2011 évi magyarországi eseményekre. F politikai erő (vezetés) értékelése. Avagy egy átlagpolgár véleménye. Egy év teljesítménye nem elég az értékeléshez, viszont a jó-tanácsoknak utólag nincs értelme. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                  

A történelmi fejlődés (amik végigkísérték a történelmi fejlődést), vázlatos összefoglalása. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.       

Tisztázni szükséges a mostanában divatos felületes féligazságot (végeredményben badarságot), miszerint a jóléti társadalom válságának, (a rendszerváltás szükségességének), az egyik legjelentősebb oka, a népességfogyás, elöregedés. Keressük meg a valós problémákat. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                                 

A természetrombolás vázlatos összefoglalása. Speciális rendszertényező.                          

Az igazságtalanság, becstelenség, bizonytalanság, önzőség rendszertani okai. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                          

Szeretnék valamilyen egyszerű csattanós frappáns választ adni, a kapitalista frázis-sorolóknak. Kapitalista frázisok: ez a rendszer a demokrácia, ez a jogállam, ez sem tökéletes, de nincs nála jobb, minden más rossz, minden más diktatúra, stb.. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                                                                                

A jelen zavaros, hiányos ellenmondásos politikai rendszere (a hatalmi fékek ellensúlyok rendszere fogva tartja magát, ezért fejlődésképtelen. Utolsó elmélkedésem a fejlődésről. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                                                                                                          

        16.   tanulmányrész.

A világ alapvető felépítése és annak vizsgálata. Elméleti és gondolkodástani problémák. Gondolkodástan, valamint érzés, érzelemtan. (tudatalakulás 7)

C. jelű ábrák.  C/0/A, C/0/B, C/0/C, C/0/D, C/1, C/10, C/20, C/30 ábrák, ill. a C jelű ábrák.

Tartalom:

Bevezető gondolatok, néhány alapvetés.                     

A világ egyfajta alapvető felépítése, valamint a tudatos beszéd általi gondolkodás problémái.                                        

Elmélkedések az igazságról. C/0/C, C/0/D, C/10,C/25 és /minden

C jelű ábra. (Természet, Isten törvényei)                    

Pl. A természet Isten törvényei.                                                                          

Az igazság felosztása és annak problémái.               

A gondolkodás felosztása, a gondolkodási funkciók. Elmélkedések a gondolkodásról.                               

Egyéb problémák. Az evolúciós sorrend, a természet, Isten célja. A legfőbb cél.                                                                                            

Elmélkedések a gondolkodással összefüggő mechanizmusokról (program, érzés, stb.). Elmélkedések az evolúcióról.    (Belső tartalommal rendelkezik.)    

Pl. Az érzésmechanizmus és az életen túli lét.       

Elemzések, összefüggések, összefüggés-hálózatok.    

Újabb elmélkedések a világ (élő és élettelen természet) felépítéséről és annak vizsgálatáról.                               

A külső (nem az élőlény, van a központban, de azért élőlény is jelen van) anyagi világ néhány alapvető felépítése.   

Kiegészítő elmélkedések a világ (elsősorban élő, másodsorban az élettelen) működéséről.                                            

Egyéb, további gondolkodási problémák.                      

Elmélkedések a gondolkodásról (folytatás). A gondolkodási hibák, a butaság (hamisság, igaztalanság) és azok okai.

                                                                                      

Visszatérek az igazság problémaköréhez.                             

( C/0/A, C/0/B, C/0/C, C/0/D, C/1, C/10, C/20, C/30 ábrák, ill. a C jelű ábrák.)

Az ember (emberiség) jellemzően (múlt, jelen, jövő) igaztalan, igazságtalan, ésszerűtlen, az igazi jólét is reménytelen, mert az emberek, általában érzelemvezéreltek, irracionálisak, illúziófüggők, konfliktusfüggők, más okokból ésszerűetlenek. Az embernek jellemzően legalább két lelki zavara komplexusa van: az egyik a hatalommal, a birtoklással kapcsolatos komplexusa, a másik külalakjához kapcsolódó komplexusa.  Egyszerűbben a kérdés: eredendően ésszerűtlen az ember (az emberiség)?                                                                                

Az önálló akarat a szabadság, a véletlen, stb. ABC/2 ábra elemzése. ABC/2 ábra, C/3 ábra, és más ábrák.  Elméleti rendszertényező.                                                

A társadalomtudomány és a természettudomány viszonya (ismétlés)

A politika társadalomtudomány népérdekű szakmaisága és a fejlődés, és a demokrácia viszonya. A politikai, gazdasági vezetés és a társadalomtudomány viszonya. A társadalomtudomány és természettudomány közötti különbség a társadalomtudomány elmaradottsága. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                        

Vázlatos összefoglalása és kiegészítése a gondolkodás a gondolkodástan hatalmas szerteágazó témájának. Az evolúció során kialakult közös tudat kölcsönhatásai nélküli egyéni tudat. A világ lehetséges alapvető vázlatos szerkezetei. Mindezek kiegészítései.  Idetartozó ábrák C/0/A, C/0/B, C/0/C, C/1, C/10, C/20 ábrák, ill. a C jelű ábrák.                          

                                                                                      

Az egész tanulmányhoz kapcsolódó „gondolkodástani” problémák.

Tartalom:

A rendszertényezők értelmezése, témája felosztása. A sűrített összefoglalás nehézségei.  Elméleti rendszertényező.                                                                

A tényleges demokráciában a rendszertényezők felosztásai. Az elmélet, jog, gyakorlat egysége. C/5 ábra. C jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.         

Egy-egy rendszertényező elméleti felépítése, szerkezete. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                             

A tanulmánnyal szorosabban összefüggő elméleti (gondolkodástani) problémák.

C jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                              

Látszólag mindez (a fentiek) nem más, mint egy tartalomjegyzék, egy címjegyzék, a fejezetek címeinek halmaza. Szerintünk azonban ennél többről van szó. A tartalomjegyzék a társadalomtudomány alapvető részeinek (problémaköreinek) neve, témája, tehát a főcímek és a gyakorlati rendszertényezők (piros és kékbetűs) szerint lehetne, vagy inkább kellene az egyetemi szakokat elosztani és elnevezni. Másfelől olyan elméleti mátrixot (mindent lefedő hálót) fed a tartalomjegyzék, ahová, minden társadalomtudományos tanulmányt, gondolatsort be lehet illeszteni.

Azonban nemcsak az elméleti, de a gyakorlati problémakörökről is szó van, tehát a tartalomjegyzék (főcímek és a gyakorlati rendszertényezők) alapján lehetne, sőt kellene a vezetői testületek (pl. a minisztériumok és azok osztályai) nevét és munkakörét meghatározni. Legalábbis szerintünk.

Ugyanakkor a tartalomjegyzék, azaz a rendszertényezők alapján lehet a rendszereket értékelni, ahogy az ABC/4, ABC/5, ABC/6 ábrán szerepel.